Az első átvizsgálást mindig az időjáráshoz és a szokásokhoz kell igazítanunk. Szokások alatt értem azt, az adott térségben adott körülmények között mikor szoktak a méhészek először kaptárt bontani. Vannak olyan térségek pl. Dél- Magyarország, ahol jóval melegebb az időjárás mint nálunk, így korábban is indul a virágzás és a virágport is legalább 2 héttel korábban elkezdik gyűjteni a méhek. Amikor ez zajlik, ez jelzi azt, hogy az anya fiasít, beindult a nevelés, amihez szükség van külső forrásból származó virágporra.

Ez éven (2022) nálunk az időjárás nem volt alkalmas arra, hogy kaptárt bontsunk egészen március 14-ig. Ekkor a hőmérséklet még mindig nem volt megfelelő, csak 10 fok volt, de erős napsütéses időben már pillanatokra kaptárt lehetett bontani, hogy egy általános állapotot felmérhessek. A virágport már korábban is gyűjtötték a méhek, igaz nem mindegyik család. A fiasítás tehát beindult. Ezért adtam nekik külső forrásból vizet, amelyet már elkezdtek látogatni. Azonban ez a víz a fagyos éjszakák miatt hideg volt. Minden nap nem tudom biztosítani nekik a meleg vizet, így a legjobb megoldás ilyenkor a belső itatás, serkentő etetéssel, vagy melegvizes itató használata.

Az első átvizsgálás során nem néztem meg hogy van-e fiasítás. Erre alkalmatlannak találtam a hőmérsékletet. Ha legalább 15 fok van, akkor már érdemes a méhcsaládokat egy pillanatra megnézni, van-e fiasítás. Kiemelünk egy-két keretet a legszélső mézes keret mellett indulva ahol a fészek kezdődik és láthatjuk a fiatal vagy már fedett fiasításokat. Anyát keresni nem kell, ha van napos fiasítás akkor van anya is.

Csupán azt néztem meg hány kereten vannak a családok, a kaptár alján a higiénikus aljdeszkán mi a helyzet. Ebből több mindent le lehet szűrni: ha nyugodtak a méhek, van hordás akkor van fiasítás is. Mindegyik családom nyugodt volt. Ha alig két-három léputcát foglaltak a méhek, akkor megnéztem mi okozhatta: egyik családnál ezt a bentrekedt cickány zavaró viselkedése okozhatta, mivel itt az aljdeszkán sok méh elhullott, két család esetében pedig kis létszámmal teleltek be késői anyával, így kis létszámmal is jöttek ki a télből. A többi család pontosan olyan méretű amilyennek lennie kell ebben az időszakban. Az aljdeszkán látszik a viaszmorzsákból mennyi keretet foglaltak a méhek és mennyi készletet fogyasztottak, illetve mennyi méh hullott el télen. Szerencsére a méhelhullás egészen minimális volt, csak két családnál volt jelentősebb, amelyekhez beköltözött a cickány. Ezért is érdemes még időben felszerelni az egérrácsot, hogy ilyen ne fordulhasson elő.

Mindegyik család kapott 4 dl híg cukorszirupot. Erre azért van szükség, mert a méhek prioritást állítanak fel: nektár, víz, virágpor sorrendben. A virágport csak akkor gyűjtik, ha már be van biztosítva a nektár és a víz. Ezt pedig cukorsziruppal teszem meg. A szirup sűrűsége változott: míg korábban 1:1 arányban adtam, most ez 2/3:1/3 arányra változott, vagyis 2/3 víz, 1/3 cukor. Ekkor 33%-os „nektárt” kapnak. Ez számukra megfelelő, nincs szükség sűrűbb szirupra és ezt egész tavasszal így fogom alkalmazni. A következő alkalmaktól már mindig teszek kiegészítőket a cukorszirupba. Ezekről már írtam korábban. Az első kiegészítő az illóolaj cseppek lesznek, mely megzavarja az atka szaglását. Erre azért van szükség, mert a beinduló fiasítás során megnövekszik az atkaszám is. Ahhoz, hogy ezt a növekedést visszaszorítsuk már kora tavasszal atkagyérítést kell végezni, de kizárólag kíméletes módon. Erre szolgálnak pl. az illóolajos cseppek, vagy illóolajos lapok. Egyes illóolajos készítményeket úgy kell használni, hogy cukorsziruppal kell keverni és csurgatni kell a léputcákba. Másik módszer az illóolajos lapok mint tartós hordozók használata, pár hétre beteszünk egy vagy két lapot a méhcsaládhoz. Én a legegyszerűbb módszert használom, a cukorszirupba a leírás alapján belecsepegtetem az illóolajat, majd ezt adagolom a méheknek. Nagyon fontos, hogy mindegyik méhcsalád kapjon belőle, hogy ne okozzon rablást.

Az első átvizsgálás során látom azt, milyen erősségű a méhcsalád, volt e téli veszteség. Ez kicsit csalóka, mert a szoros fürt a meleg miatt széthúzódik, szétterül a család, de hideg időben újra összehúzódnak. Ilyenkor mindig az a fontos, hogy szorosan legyen a család, jól takarja a fiasításos kereteket. Ha azt látom, hogy 4 léputcát takarnak, de 9 keret van bent nekik, akkor kiveszek egy-két nem takart mézes keretet és szűkítek. Ezt a szűkítést később még újra elvégzem amikor már látom a fiasítás mennyiségét is. Ezzel a család nem tud túlságosan szétterülni, az anya nem petézik minden keretbe, és így melegen tudják tartani a fiasítást, és fenntartják az optimális fészekhőmérsékletet.

Azt is látom mennyi készletet fogyasztottak. Ha a család egészen fent van a keretek tetején és hátul, akkor azokban a keretekben már megették a mézkészletet, vagy épp fogyasztják. Ha erős a családunk, akkor kiterjedtebb a fiasítás és nagyobb a fogyasztás is. Figyelnünk kell mennyi mézes keret van készletben. Általában ilyenkor még bőven van mézkészletük. Ennek egyik oka, hogy szigetelt kaptárakkal méhészkedem amelyekben a fogyasztás kevesebb, valamint a betelelő méhmennyiség sem túl nagy. Általában 4-5 léputcát foglalnak el az első átvizsgálás idején. Ez megfelelő.  Vannak akik nem szigetelt kaptárakkal dolgoznak és elfogyott a mézkészlet. Ilyenkor vagy folyamatosan serkenteni kell, vagy mindig beadni egy mézes keretet szélre, az utolsó fiasításos keret után. 

Ugyanakkor a téli takarás során használt zsákot kicserélem fóliára. Ennek oka, hogy a zsák átengedi a nedvesség egy részét, a fólia pedig bent tartja. Ilyenkor a méheknek minden csepp vízre szükségük van, így a fóliatakarás már felkerül egészen októberig. 


Átlagosnál kicsit jobb család 5 és fél léputcát takarnak. A méhek fent vannak és egészen hátul, tehát már a keretek felső részén lévő mézkészletet fogyasztják. Van nekik plusz egy mézes keret, ez nagyon fontos, és a szűkítő. A kieszegetett méz helyére fiasít az anya.



Átlagos családméret. 5 léputcát foglalnak. 

Egészek kivételes eset, március közepén 8 léputcát foglalnak a méhek. Nagy létszámmal teleltek be és nagy létszámmal jöttek ki a télből. Nyáron anyát váltott a család. Arra kell figyelni a későbbiekben, ne legyen korai rajzás


Higiénikus aljdeszka (műanyag lap). Látszik a méhcsalád hol helyezkedett el, hol volt a fészek és mennyi készletet fogyasztott, ezt mutatja a viaszmorzsa. Bal oldalt a télen elhullott méheket láthatjuk. Csak pár méh volt a veszteség, ez nagyon jó. Az ilyen aljdeszka azért is hasznos, mert tavasszal nem a méheknek kell ezt a morzsát és elhullott méheket kihordaniuk, ami óriási munka, hanem mi segítünk nekik ebben.