Természeti viszonyok
A méhésznek ismernie kell a környezetét annak érdekében, hogy fel tudjon készülni a méhészeti szezonra. Egy méhészkedni vágyó személy vagy kezdő méhész számára nagyon hasznos lehet az, ha körbejárja azt a területet ahol méhészkedni szeretne vagy felkeres helyi méhészeket, akik beszámolnak arról, milyen növények és általában milyen nagyságú területen találhatók az adott körzetben. Így képet kap arról érdemes-e elkezdenie méhészkedni, illetve mennyire leterhelt a helyi méhlegelő. A méhlegelőkről és legfontosabb méhészeti növényekról nyújt egy kis segítséget ez a cikk.
A méhek trópusi állatok, ennek ellenére mindenhol elterjedtek, képesek átvészelni a legkeményebb hidegeket is, ha a természetben megfelelő menedéket találnak, vagy a méhészek megfelelően védik, takarják a fészküket. A Kárpát-medence egésze alkalmas méhészkedésre, viszont ezek a területeken eltérőek az időjárási viszonyok, és a méhészkedési lehetőségeket ezek a viszonyok határozzák meg.
A méhek számára a méhlegelők nagysága és minősége a döntő tényező, vagyis mennyi ideig és milyen minőségű és mennyiségű növényzet áll számukra rendelkezésre. Van ahol egyszer nagy bőséget biztosít a terület, máskor pedig hosszú ideig tartó teljes hordástalanságot, vagy hosszú ideig tartó száraz, csapadékmentes időszakot. A legjobb ha egész éven folyamatosan van valamilyen virágzó növény, ezt a megfelelően eloszló csapadék biztosítja.
Ha méhészkedésünkről akarunk beszélni, jellemző az, hogy már egy ilyen területen is, mint a Kárpát-medence legalább 2 hetes eltérések vannak az egyes méhészeti munkafolyamatokban, mivel az eltérő időjárási viszonyok miatt eltérő időben indul meg a természet, korábban virágoznak az egyes fő nektárt adó növények. Így Dél-Magyarországon 2 héttel korábban zajlik minden mint nálunk a Bodrogközben, miközben Észak-Szlovákiában legalább 1-2 héttel még később indul be a természet és ehhez kell igazodnia a méhésznek.
A tél korábban csapadékos volt, sok hóval, egyenletes hideggel, az utóbbi években ez változott, egyre kevesebb a hó, gyakoribb az eső és a hőingadozás, előfordul +10 fok, de -15 fok is. A méhek számára a legkedvezőbb az egyenletes hideg, mivel télen pihennek, így nem jó, ha felmelegszik az idő, mert akkor aktívabbakká válnak, mikor pihenniük kellene.
A tavasz főleg délen korán beköszönt, február végén már aktívak a méhek. Nálunk ez március közepére tehető. Ekkor indul be a virágporhordás, a tömeges virágporhordás április elejére tehető. Olvastam olyat egy észak-szlovákiai méhésztől, hogy ő csak április közepén nézi át először a méhcsaládjait.
A méhek életére a legalkalmasabb időszak a tavasz, és a tavaszból a nyárba történő átmeneti időszak, az április, május, június hónapok. Ekkor gyakori a rendkívül gyorsan változó időjárás, egyszer napokig tartó hideg, majd hirtelen felmelegedés. A legrosszabb mikor beköszöntenek a fagyos napok, ezek tönkre tehetik a virágzást, vagy a rügyek kipattanását. A méhek munkáját hátráltatja az ilyen időszak, 2021-ben nagyon is jellemző volt ez az időjárás.
Nyáron a hosszú szárazság okozhat gondot. Miért okoz problémát a hosszú ideig tartó szárazság? A növényeket kiégeti, a méhek nem tudnak miről gyűjteni és ez csökkenő fiasítást eredményez. A méhek elöregednek, nincs utánpótlás, a család elnéptelenedik, ez veszélyezteti a sikeres áttelelést. Ha nem biztosítunk elegendő vizet számukra, a családjaink fejlődése nagyon gyorsan visszaesik. Sajnos a túl sok eső sem jelent jót. 2020-ban akácvirágzás után 2 hétig szakadt az eső, a méhcsaládjaim közül több is teljesen elpusztult, a többi család is nagy nehézségek árán vészelte át ezt az időszakot, teljesen elvesztették készleteiket és megszűnt a fiasítás.
Az enyhe hosszú ősz kedvező. Ha egész éven furcsa időjárást tapasztalunk, valahogy az ősz olyan mint szokott. Ilyenkor nagyon sok virág ad virágport, amely gyűjtése kulcsfontosságú az átteleléshez.
A sikeres méhészkedéshez jó méhlegelő kell. A méhek virágport gyűjtenek, valamint nektárt. Vannak virágport adó virágok és vannak melyek nektárt adnak. Tavasszal virágport ad: mogyoró, fűzfélék, éger, szil, nyárfa, tölgy, gyertyán valamint gyümölcsfák, bokrok. Nektárt az erdők aljnövényzete adja: hóvirág, ibolya, keltike, boglárkafélék, juharok, füzek, bokrok, gyümölcsfák mint az őszibarack.
A tavaszi fejlődést segíti a gyermekláncfű, mocsári gólyahír, bíborhere, árvacsalán.
Nálunk tavasszal virágzik a fűz, vadszilva, galagonya, som, kökény, csipke, valamint nagy területeken a gyermekláncfű.
Tavasszal robbanásszerűen növekszik a méhcsalád, ilyenkor mindent amit összegyűjtenek el is fogyasztanak, így folyamatosan szükséges az utánpótlás, ezt akasztja meg időnként a hideg, szeles időjárás, gyakran fagyokkal.
Az a méz, amelyet elveszünk a méhektől többletfelhalmozásuk eredménye. Nekünk méhészeknek az igazi feladatunk úgy irányítani a méhcsaládok fejlődését, hogy képesek legyenek a megfelelő időszakra többletnektárt hordani és ebből mézet készíteni. Egy méhcsalád egy évi mézszükséglete 70-90 kg, ha 10 kg mézet akarunk elvenni tőlük, ahhoz 100 kg mézet kell termelniük. A leghatékonyabb a gyűjtésük, ha 3 km-es körzeten belül gyűjtögetnek, kedvezőtlenebb időjáráskor ez 2 km-re szűkül. Vagyis hiába mézelnek a növények, vagy adnak virágport, ha nagyon messze vannak a kaptáraktól, vagy a családban kevés a gyűjtőméh, akkor nem fogunk mézet pergetni.
Az első ilyen nagy mennyiségű nektárt adó növény a repce. A repce fürt virágzatú, a növényt magjáért termesztik, melyből olajat sajtolnak. A napraforgó után a legkedveltebb olajnövény. A hordás 10-14 napig tart, a mézet folyamatosan érlelik a méhek. Sajnos a mezőgazdaságban történő változások a repcét is érintik, megtörténik, hogy nem megfelelő időben és szerrel kezelik a repcét, így a gyűjtőméhek elhullanak, de igazán jelentős változás az olyan repcefajta, amely nem ad nektárt, így hiába virágzik, a méhek nem tudnak gyűjteni róluk. Április végén kerülnek fel a mézőrök, és kb. május 15-20-ig vannak fent a repcével. Ekkor pergetünk, mert jön a legfontosabb mézelő növényünk az akác virágzása.
Az akác a legfontosabb mézelő növény, a legtöbb méz akácméz. Virágzása 10-14 napig, hidegebb talajon 12-18 napig tart. Mézelésére legalább 17 fok kell, a legnagyobb hozamot 22-26 fokon adja. A nagyon meleget nem viseli jól, leégnek a virágai. Az akác jellemzője az, hogy nem virít mindenhol egyszerre, a legkorábbi és legkésőbbi virágzás között 2 hét is eltelik, így a vándorméhészek két virágzást is kihasználhatnak. Az akácot a méhek a virágzás első napjaiban nem tudják kihasználni, mert a virág kemény, rugalmas, miután megpuhul a virág, fonnyad, akkor tudnak róla megfelelően gyűjteni. Az eső az első napokban nem árt a virágoknak, a későbbiekben igen, az erős szél is károsítja. A méhészkedők leginkább olyan helyeken csoportosulnak, ahol akácerdők vannak, ezért előfordul az, hogy túlterheltté válik a legelő és nem értik miért nincs elegendő akácmézük. Nálunk az a jellemző, hogy egyre több méhcsalád van az adott akácoson, eddigi tapasztalatom, hogy az erős méhcsaládok 15-20 kg akácmézet tudnak készíteni, néhány nagyon erős család ennél többet is.
Akác után jön egy hordástalan időszak, ami alatt van, hogy etetni kell a méheket, ha elegendő a készletük akkor nem szükséges. Ezt az időszakot áthidalhatjuk ha vannak a mezőkön bükkönyfélék, herefélék, baltacim, lucerna, koriander, pohánka, somkóró, vagy vaddohány. Fák közül a hárs és szelídgesztenye jelentős, de egyes helyeken akad bálványfa, ezüstfa, lepényfa, japánakác, gyalog akác. Egyéb gyomnövények és más növények közül a vadrepce, repcsényretek, bogáncsfélék, kígyószisz,
búzavirág, acat, zsálya, borágó, sárga somkóró, selyemkóró, aranyvessző vagy más néven szolidágó.
Egyes helyeken hárserdő is található, a hársméz nyugtató hatású, meghűléses betegségekre, köhögés ellen hatásos, idegesség ellen, gyomorsav túltermelés miatti emésztési zavarok gyógyítására is jó.
Van ahol facéliát vetnek, másnéven mézontófű, a nevéből adódóan nagyon sok nektárt termel rövid idő alatt.
A napraforgó is jó hordást ad, fedezi a méhcsalád nyárvégi szükségleteit, és a téli élelemkészlet egy részét is adja. A napraforgó a legkedveltebb olajnövény. Fészekvirágzatú, kölcsönös beporzással rovarok termékenyítik meg. A vegyes virágméz-mely napraforgót is tartalmaz- pergetésére általában augusztus 6-10 körül kerül sor, ezután vesszük le a mézőrt és marad a fészek, melyben már a téli élelemkészlet egy részének is bent kell lennie.
Összefoglalva nálunk a Bodrogközben három fő nektárt adó növény van: repce, akác, napraforgó, ezt egészítik ki a mezei virágok, egy kevés hárs. Tavasszal virágport adnak bokrok, gyümölcsfák, gyermekláncfű, egyéb virágok, ősszel szintén virágport adnak a mezei virágok. Évtizedekkel ezelőtt nagy területen termesztettek tököt, uborkát, dinnyét, hereféléket, lucernát, így egy éven négyszer is pergethettek a méhészek, ma három pergetés van, amely közül egyre inkább csak az akác az, amely hozza a megfelelő mézmennyiséget, a repce és a nyár végi vegyes virágméz mennyisége ettől elmarad.
Az erdőkben méhészkedők egyszer pergetnek, a méhek egész éven gyűjtenek bokrokról, fákról, aljnövényekről, vagy éppen mézharmatot.
Hogyan kezdjünk el sikeresen méhészkedni? Előkészületek
Ez a cikk azok számára készült, akik szeretnének elkezdeni méhészkedni és nem tudják hogyan induljanak el. Minden ilyen tevékenység alapja az elgondolás, és a gondolkodás, tervezés. Nem lehet eszetlenül belevágni a méhészkedésbe. Állatokkal fogunk dolgozni, amelyeket éveken, évtizedeken keresztül kell gondozni. Emellett mi is szeretnénk minden percét élvezni a munkánknak és meglátni, megtapasztalni a munkánk gyümölcsét. Ez abban merül ki, hogy egyre inkább tudjuk mit és miért csinálunk, egyre hatékonyabbak vagyunk, és pénzügyi oldalon is megmutatkozik mindez.
Először is, tegyünk fel magunknak néhány alapkérdést:
- Érdekel minket a természet? Szeretünk a természetben lenni? Szeretjük az állatokat, szeretünk a közelükben lenni?
- Szeretünk kint lenni a szabadban? A méhészet egy kinti tevékenység, nem csak a kaptárt kell nézegetnünk, hanem a méhek tevékenységét, a természet változásait, növényeket stb.
- Allergiás vagy a méhcsípésre? Ha igen, akkor vagy nagyon kell vigyáznod magadra, vagy ne kezdjél bele. Honnan tudod, hogy allergiás vagy rá? Szúrás után nehezen lélegzel, izzadsz, szédülsz. Ha ezek a tünetek nem jelentkeznek, csak piros lesz a helye esetleg megdagad, akkor nem vagy allergiás vagy csekély mértékben.
Ismernünk kell a méhészkedés alapjait. A legalapvetőbb dolog ismerni milyen méhek alkotnak egy családot. A méhanya petézik, munkásméhek kelnek ki ezekből, amelyek szintén nőneműek. Ha a család erős, egészséges akkor heréket is fiasít, ezek hímneműek, közvetlenül nem tartoznak a családhoz, mivel semmilyen munkát nem végeznek, egyetlen szerepük a szűz méhanyák megtermékenyítése. A megtermékenyült anya fog élete végéig petézni. A munkás méhek pedig szabályozzák ezt a folyamatot, pl. mennyi legyen a napi fiasítás szám. A munkás méhek takarítanak, etetnek, őrködnek, gyűjtögetnek virágport, vizet, nektárt.
Tudnunk kell mit esznek és hogyan megy végbe ez a folyamat. A méhek virágport, méhkenyeret, nektárt, mézet esznek. A nektár és a méz energiaforrás, a virágpor pedig fehérje, melyből pempőt készítenek a fiasítások, méhanya és gyűjtőméhek számára, a méhkenyér erjesztett virágpor, ezt is megeszik. A méhek gyűjtéssel szerzik be ezeket kb. 5 km-es röpkörzetből. Ha nincs mit enniük, vagy bizonyos folyamatokat fel akarunk gyorsítani, akkor cukorsziruppal etetünk, amelybe mindenféle vitaminokat, gyógyszereket, immunerősítőket tehetünk.
A méhek kaptárakban élnek. Ismernünk kell a kaptárak típusát, típusait, hogy tudjuk melyik típusúban akarunk méhészkedni. Miért abban? Mik az előnyei, mik a hátrányai? Milyen keretmérettel akarunk dolgozni? Mik az előnyei, mik a hátrányai?
Ismernünk kell a közvetlen környezetünket, a természetet, amely körülvesz minket. Milyen növények jellemzik a térséget? Mit tudnak a méhek gyűjteni? Honnan lesz virágpor, nektár? Mikor van a hordási szezon, miről gyűjtenek: repce, akác, napraforgó, vaddohány, hárs stb.? Tudnunk kell hogyan viselkedik a természet az év minden szakában, mikor van lehűlés, felmelegedés, viharok stb.
Ismernünk kell a betegségeket, kártevőket, amelyek ártanak a méheknek, valamint ezekre való megoldásokat, kezeléseket, különösen a varroa atka elleni kezeléseket.
A méhek többféle „terméket” adnak számunkra. A mézen kívül itt van a virágpor, propolisz, mely antibakteriális hatású. A méhpempő az alternatív gyógyászat fontos terméke, a viasz a kozmetikai iparban használt leginkább, a méhméreg a gyógyászatban. Vannak térségek, ahol fizetnek a beporzásért, mint a mandulaültetvények tulajdonosai.
Hogyan kezdjünk hozzá?
Először is érdeklődjünk méhészektől mindenféléről ami ehhez kapcsolódik, a méhészek szivesen mesélnek történeteket, mi az ami működik, mi nem, mit csinálnak, miért kell ezt vagy azt csinálni. Lépjünk be méhészszervezetbe, amelyik a térségünkben működik. Menjünk el egy méhésszel szétnézni a méhesbe, nézelődjünk, érdeklődjünk, kérdezősködjünk. Ismerkedjünk meg az eszközökkel, hogyan kell ezeket használni, mi mire jó. Mit és miért kell csinálnunk az évnek bizonyos szakában. Lehetőség szerint tapasztalt méhészt keressünk, akinek évtizedes tapasztalata van e téren.
Olvassunk könyveket, cikkeket, tanulmányokat, nézzünk videókat.
Hogyan kezdjünk el sikeresen méhészkedni? Előkészületek 2. rész
Folytatódik az előzőekben elkezdett témakör: hogyan kezdjünk el méhészkedni? Ennek is a legelső fázisa, az előkészületi fázis, amely során kérdéseket teszünk fel saját magunknak és ezekre adunk válaszokat. Nagyon fontos, hogy ne legyünk elfogultak, ne adjunk az izgalom hevében olyan válaszokat saját magunknak, amelyeket más állapotban, helyzetben nem adnánk. Legyünk tehát tárgyilagosak, mérlegeljük a helyzetünket, vizsgáljuk meg a kérdéseket, majd adjunk rájuk válaszokat.
Saját kezdeteimet már megosztottam erről. De mindenkinek más a helyzete, így felmerül a kérdés: hogyan kezdjek el méhészkedni?
Először is érdemes tisztázni néhány dolgot. Ha van valamilyen háziállatod, vagy háztáji állatod, azt szereted, gondozod, foglalkozol vele, megfelelő környezetet biztosítasz, eteted stb. A méhcsaláddal ugyanígy kell bánnod, egy család felfogható pl. egy tehénnek, amelyet etetsz, itatsz, neveled addig, míg egy idő után tejet ad, amit el tudsz venni tőle. A méhcsalád egy komplex szervezet, melyet táplálnod, gondoznod kell, megfelelő körülményeket biztosítani számára, hogy mézet termeljen, és/vagy anyákat neveljen. Ha elpusztul egy családod az nagyon fájó, ha tucatjával pusztulnak el, mert nem megfelelően foglalkoztál velük akkor az nemcsak szívfájdító hanem óriási gondatlanság is.
Így a legelső kérdés az: tudom-e, akarom-e úgy gondozni a méhcsaládjaimat, hogy azok éveken keresztül megfelelő körülmények között éljenek? Ők nem eldobható tárgyak, ha megunjuk a velük való munkát és meg akarunk szabadulni tőlük, akkor az nem megy egykönnyen, eladásuk nem garantált. Legfeljebb adjuk oda szimbolikus áron egy másik méhésznek, de semmi esetre se hagyjuk őket elpusztulni vagy ne pusztítsuk el.
Következő kérdés: mit is szeretnék valójában? Mennyi méhcsaláddal akarok foglalkozni? Hobbiszinten 4-5-10 családdal, vagy százzal, több százzal? Mindig tervezzünk előre, gondoljuk végig mire vagyunk képesek, mi a célunk? Ebből akarunk megélni, saját márkát szeretnénk létrehozni? pl. kistermelők, őstermelők vagyunk, akiknek belefér a plusz tevékenység a mindennapjaikba. Vagy néhány család esetében saját magunknak és rokonainknak, barátainknak akarunk kedveskedni néhány üveg mézzel?
A következőkben vizsgáljuk meg saját magunkat, saját életünket. Van-e elég időm a méhekkel foglalkozni? Van-e energiám foglalkozni velük, legalább hetente egy-két alkalommal több órán keresztül? Van-e kapacitásom ahhoz, hogy minden szükséges eszközt elkészítsek, beszerezzek időre, pl. keretek összeállítása, műlépezés, kaptárkészítés, atkakezelés. Vannak bizonyos tevékenységek, melyeket pontosan időben kell elvégezni, meg tudjuk ezt oldani?
Következő pont a tanulás. A méhésznek, méhészkedni akaró személynek mindig a méhcsalád az elsődleges, meg kell érteni mi az amitől a méheink jól élnek, meg kell érteni hogyan viselkednek, mi vált ki zavart náluk, mitől dolgoznak nyugodtan. Meg kell tanulnunk mik azok a feladatok, melyeket el kell végeznünk, és mikor, meg kell értenünk azt, mit miért csinálunk. Másképpen fejlődik egy erős család, egy gyenge család, egy törzscsalád vagy kölyökcsalád, egy raj, egy műraj stb. Meg kell tanulnunk, hogyan fejlesszük fel pontosan hordási időszakra a családjainkat, hogyan hozzunk létre új családokat, mit tegyünk ha betegségek lépnek fel stb. Tegyük fel a kérdést: képes vagyok megtanulni mindezt és megfelelően alkalmazni? Könyvek, videók, hanganyagok, tanulmányok segítenek ebben, de a legjobb megoldás, ha keresünk egy tapasztalt méhészt, akinek segítünk a munkájában, így el tudjuk lesni mit és hogyan csinál.
Fontos a mentorkérdés. Nagy segítséget nyújtanak a videók, könyvek, tanulmányok, de a legjobb az, ha felkeresünk egy segítőkész helyi méhészt, aki válaszol a kérdéseinkre, aki elmondja és megmutatja mit és miért csináljunk. Ha segítünk neki egész éven akkor a teljes méhészeti szezonról kapunk egy átfogó képet. Még jó néhány csípést is összeszedünk és ez alapján eldöntjük, hogy valóban akarunk-e méhészkedni.
Figyelni kell a környezetünket. Hol élünk? Megvizsgáltuk már úgy igazán azt ahol élünk? Milyen virágok, fák, bokrok vannak a környezetünkben, mennyi erdő, rét, legelő, kaszáló, elhagyatott terület található. A méhészek kedvenc növénye az akác, amely a legkedveltebb méz is egyben. Mivel nem mindenki ott méhészkedik ahol él, van-e akácerdő ott ahol méhészkedni szeretnénk? Mennyi az egyéb mézelő növény? Folyik-e a térségben mezőgazdasági tevékenység, termesztenek-e repcét, napraforgót, esetleg hárs erdő van a közelben, vagy erdei mézelő növények? Van-e virágos rét, virágzó fák, gyümölcsfák a környéken? Mikor virágoznak ezek? Ismernünk kell azt a környéket ahol méhészkedni akarunk, hogy tudjuk mikor van virágzás, mikor van nektárgyűjtés. A legjobb, ha felkeresünk egy tapasztalt méhészt, aki szivesen válaszol a kérdéseinkre.
Következő kérdés a pénz. A méhészkedés pénzigényes folyamat, az első években amikor nagyon alacsony a bevételünk és magasak a kiadások támadhatnak anyagi gondjaink. Méhészkedni nem a milliomosok kezdenek, sokszor alacsony jövedelmű emberek gondolkodnak ennek a szép foglalkozásnak az elkezdéséhez, így számukra 100 vagy 500 euró kiadása is jelentős összeg. Kérdés: megengedhetjük-e magunknak azt, hogy több száz vagy ezer eurót fektessünk bele a méhészetbe? Néhány év múlva megtérülhet a befektetésünk, a kérdés addig képesek vagyunk-e finanszírozni ezt? Nem jó ötlet a családi kasszából elvenni a szükséges pénzt, mindig csak a félretett pénzünket fektessük be.
Az egészségi állapotunkat is meg kell vizsgálnunk. A teli méztéri fiók súlya akár 20-30-35 kiló is lehet, ezek emelgetése nagyon fáradtságos. Ahogy a keretek folytonos emelgetése is megterhelő. Ezeknek a súlya változó: 1-2 kiló, nem tűnik nehéznek, de amikor 50-100-200 keretet kell emelgetni egymás után, igencsak megterhelő lesz.
Ha minden pontot megvizsgáltunk és mindegyikre igen a válasz, van időnk, pénzünk, energiánk, kedvünk, hajlamunk, van kihez fordulni, vágyunk a tanulásra, akkor vágjunk bele.
Hány méhcsaláddal érdemes elkezdeni méhészkedni?
Nincs optimális mennyiség, minden attól függ milyen képzettek vagyunk már, mennyi tudással és tapasztalattal rendelkezünk, mik a céljaink hosszú távon, illetve mennyi pénzünk van.
Érdemes sorban megvizsgálni mindegyik pontot. A képzettség és tudás alatt azt kell érteni, meg tudunk-e birkózni az első években a feladatokkal. Ha nincs kellő tudásunk, annyi hibát fogunk elkövetni, hogy a méhcsaládjaink kipusztulhatnak. Ma is gyakori az, hogy tapasztalt méhészek 500-100 családja közül tavaszra 20-30 marad, ennek több oka van, az egyik az atkakezelés elbagatellizálása. Egy kezdő méhész ha nem tudja mit miért csinál és rosszul csinálja, akkor ugyanerre a sorsra juthat. A legtöbb kezdő pár év után abbahagyja a méhészkedést pont amiatt, mert a sorozatos hibák és az egyre több felmerülő probléma és kiadás miatt nem talál benne örömet.
Méhészkedni csak örömmel lehet, szeretni kell amit csinálunk, fontos szempont mennyire tudjuk tolerálni a méhszúrásokat, ha allergiások vagyunk a méhméregre, akkor inkább ne foglalkozzunk velük, van még számtalan egyéb érdekes hobbi. Vannak méhészek akiket mindez nem akadályoz, maguknál hordanak injekciót, ami megakadályozza az anafilaxiás sokkot. Amikor engem először megszúrtak a méhek, több napra nagyon feldagadt a helye. Évek alatt a szervezet hozzászokik a méreghez és ellenanyagot termel, így ma ha megszúrnak a méhek van hogy viszket, kicsit feldagad és piros de másnapra már elmúlik. Ezért is érdemes megfelelő védőöltözetet felvenni, ezzel csökkenteni tudjuk a szúrások számát.
Ha rendelkezünk kellő tudással, tapasztalattal, mert korábban más méhészeknél segédkeztünk úgy több családdal is elkezdhetünk méhészkedni. Ha a célunk hosszú távon az, hogy ebből több ezer, vagy több tízezer euró jövedelemre tegyünk szert, úgy elkezdhetünk akár 20 családdal is méhészkedni. Ehhez nagyobb kezdőtőkére van szükségünk.
Ha csak hobbiból méhészkedünk, mint én is, nincs sok pénzünk és kevés a tapasztalatunk, vagy semennyi nincs, nyugodtan kezdjünk kevés családdal. Ugyanis meg kell tanulnunk az alapokat, hozzá kell szoknunk a szúrásokhoz és a sok munkához ami ezzel jár. Érdemes olyan méhésszel vagy méhészekkel tartani a kapcsolatot, akik bizonyos helyzetekben segítséget tudnak adni nekünk.
A méhészkedéshez nagyon sok szabadidőre van szükség. Amikor 2-3 családom volt, akkor fél óra alatt elvégeztem a teendőket. Amikor már 25 családdal dolgoztam előfordult hogy 6-7 óra alatt tudtam elvégezni az aktuális teendőket. Segítséggel felgyorsulnak a munkák, de nem mindenki, így én sem rendelkezek segítővel, aki megkönnyítené a munkámat. Ha nincs sok szabadidőnk, akkor hobbiból méhészkedjünk és hétvégenként, vagy akkor dolgozzunk amikor időnk épp megengedi. Ez nem a legoptimálisabb, de jobb mint a semmi.
Sok tapasztalt méhész azt mondja, így én sem ellenkezek, hogy 4-5 méhcsaláddal érdemes elkezdeni méhészkedni. A különböző teendőket fél óra, 1 óra alatt elvégezhetjük, az előkészületek sem tartanak sokáig és még élvezzük is. Ha hirtelen nagyon sok családdal kezdünk dolgozni és egyszerre ránkszakadnak a teendők, akkor nagyon monoton tud lenni a munka és kevésbé élvezetes pl. 400 keret befűzése, vagy összeszögelése.
Hol legyen a méhészetünk telephelye?
Nem mindegy hol és hogyan helyezzük el a méhcsaládjainkat. A következő szempontokat kell figyelembe vennünk:
- nyugalom- A méhek és a szomszédok nyugalma egyaránt fontos tényező. A törvényeket betartva helyezhetjük el kaptárainkat olyan helyeken, ahol emberek vannak. Állatok közelében sem érdemes tartani őket, mert egyrészt az állatokra veszélyesek, másrészt egyes állatok zavarják a méheket főleg télen. Ha utak mellett helyezzük el őket akkor jó megoldás ha bokrokat, fákat, sövényt ültetünk az útjukba, hogy magasra repüljenek, így az utak forgalmát nem zavarják. Az embereket megtámadhatják, megszúrhatják a méhek, így a legjobb, ha oda helyezzük el a családokat, ahol nem keresztezik az emberek a méhek repülési útvonalát
- területigény- a méhkaptárak előtt és mögött járkálnunk kell, a kaptárak mögött hagyjunk legalább 1-1,5m távolságot, a kaptárak között hagyjunk el legalább 30 cm-t. A kijáró előtt hagyjunk több méter szabad területet, ez legyen 3-4 méter. A kaptárak mögött tevékenykedünk, forgolódunk, rakodunk, járkálunk, van hogy segítővel dolgozunk, mindenképpen hagynunk kell helyet a munkához. A kaptárak előtt a 3-4 méter hely a méhek számára fontos a ki-és berepüléshez, a tájékozódáshoz.
- napfény- a méhek szeretik a fényt, a meleget, de nem az egész napos közvetlen erős napsugarakat. Legjobb ha árnyékot is kapnak vagy reggel vagy délután. Érdemes ezért fákat ültetni a kaptárak közelébe. Különösen nyáron fontos mindez, a méheknek ugyanis rengeteg munkába telik hűteni a fészket.
- égtáj- déli, délkeleti, keleti irányba tájoljuk a kaptárakat, hogy reggel korán érjék a nap sugarai és korán kezdjenek dolgozni. Ha ez az irány nem alkalmas, bármely irányba fordíthatjuk a kijárót, de lehetőleg ne észak felé.
- szél- a szél nagyon árt a méheknek, akadályozza repülésüket, így a legjobb ha szélvédett helyre tesszük a kaptárakat: fásított területek, épületek, sövények mellé. A huzatos hely káros. Észak felé ne fordítsuk a kaptárak kijáróit, az északi szél ugyanis megnehezíti a ki- és berepülésüket.
- szintmagasság- a méhészetet magasabban fekvő helyre helyezzük. Kerüljük a nedves talajmélyedéseket és azokat a helyeket ahol a hó megmarad hosszú ideig. A területnek legyen egy kis lejtése, hogy az esővíz ne álljon meg. A kaptárakat ne a földre tegyük vagy ne alig pár centis magasságba, a felszálló nedvesség nem tesz jót.
- kirepülés- a méhek kirepülését ne akadályozzák bokrok, fák, épületek legalább néhány méterig. Ne tegyük a kaptárainkat olyan helyre, ahol a méhek útvonala keresztezi más méhcsaládok útvonalát, mert az eltájolódáshoz vezet. Ezért fontos, hogy legyen 3-4 méter tiszta terület a kaptárak előtt, utána már lehetnek bokrok, alacsony növények, kerítés amelyek megfogják a szelet.
- vizek- kisebb patakok, folyók mellett elhelyezhetjük méheinket, nagyobb vízfelület mellé azonban ne tegyük.
- megközelíthetőség szállító eszközzel- ma már nem lehet járművek nélkül méhészkedni. Az úton amelyen a méhesünkhöz megyünk legyen könnyen járható, mert méhcsaládokat kell szállítanunk, vagy kaptárakat. A méhesben a kaptárak előtt vagy mögött érdemes nagyobb helyet elhagyni, hogy a járművel odaférjünk.
- méhlegelő közelsége- minél közelebb legyen legalább egy fontos mézelő, akár gyümölcsös, akár akácos. Minél közelebb vannak a méhek, gyűjtés idején annál gyorsabban érnek vissza a kaptárhoz. Lehetőleg olyan helyre tegyük a családokat, ahol egész éven találnak valamit a közelben, nemcsak nektárra van szükségük hanem rengeteg virágporra is, az a jó, ha a közelben van rét, legelő, erdő ahonnan virágport gyűjtögethetik.
- vízellátás- vízre szükség van, nemcsak a méheknek, hanem az embernek is aki foglalkozik velük. A méheknek sok vízre van szükségük miután beindul a fiasítás, mindig biztosítsunk vizet itatókban, megkönnyítjük a dolgunkat, ha ez a közelben elérhető.
- helyiség- pár családos méhészet kis helyen is berendezhető. Tárolni kell a kaptárakat, eszközöket, műlépes és kiépített kereteket, cukrot, stb. Több család esetében nagyobb helységre van szükség. A méhészkedéshez tartoznak a műhelymunkák, ezekhez gépekre, szerszámokra van szükség, ezeknek is kell egy helység, ahol elvégezhetjük ezeket a munkákat. A megfelelő tárolás fontos, hiszen megkönnyítjük a mindennapi munkánkat ha kéznél van minden és könnyen elérhető.
A területet ahol méhészkedünk mindig tartsuk tisztán. Ne szemeteljünk. Ez azt gondolom mindig magától értetődőnek kellene lennie. Kaszáljunk rendszeresen, a kaptár előtt vagy mögött leeshet az anya, így megtalálhatjuk. Könnyebben láthatjuk azt is, mennyi méh hullik el a kaptár előtt, vagy látjuk a vergődő beteg méheket. Bár kényelmesebb talán a gyomírtózás, hiszen évente 1-2 alkalommal elég, de jobbnak tartom a kaszálást mivel nem viszünk vegyszert a talajba és a méhek közelébe, és sok apró virágot is meghagyunk, valamint zöld marad a terület. Kaszáláskor vigyázzunk! Ne motoros kaszával dolgozzunk a kaptárak közelében, mert a kaptárakra csapódik a fű, kavics és ez felbosszantja a méheket és azonnal megtámadnak. Inkább kézi kaszával, sövényvágóval, tologatós fűnyíróval. Megoldás lehet az, ha kartonpapírokkal takarunk a kaptárak előtt, 3 hét után kipusztul alatta a fű, gaz.
A kaptárakat legjobb állványokra tenni. Az állvány olyan magasságú legyen, hogy ne kelljen nagyon lehajolni, de túl magas se legyen, hogy a méztéri fiókokkal is kényelmesen dolgozhassunk. A legjobb a vascső állvány, mert arra nem tud felmenni az egér, cickány. Van aki autógumikra rakja a kaptárait, vagy gerendára. A kaptár mindig egy picit lejtsen előre, hogy a víz ne álljon meg a kijárón, a hó pedig olvadáskor ne folyjon be a kaptárba, egyébként lehetőleg vízszintbe legyenek, hogy a lépeket megfelelően építsék.
Ruha és kesztyű- vegyünk overált sisakkal, lehetőleg kalaposat. Kesztyűt, bő nadrágot, bakancsot, vagy hasonló cipőt mindenképpen vegyünk fel, kezdetben jobb ezeket hordani, nagyon fájdalmas lehet és hamar elveszíthetjük a motivációnkat ha azt tapasztaljuk, hogy rengeteg méhszúrást szenvedünk el, és mindenünk fel van dagadva. Sokkal észszerűbb, ha kezdetben beöltözünk és csak pár szúrást kell elszenvednünk alkalmanként, így a szervezetünk is hozzászokik a méreghez, elkezd ellenanyagot termelni. A félelem szintjét is csökkenti az, ha tudjuk, hogy védve vagyunk miközben rengeteg méh köröz körülöttünk, sőt nagyon sok meg is akar minket szúrni. Én mindig beöltözök mert nem szeretem a szúrásokat.
A méhész legfontosabb kelléke közé tartozik a füstölő, a kaptárszolga, kefe. Ne feledjük a füstölőhöz száraz fa szükséges, ezt be kell szereznünk, valamint vigyünk magunkkal öngyújtót, gyufát, vagy bármit amivel tüzet tudunk gyújtani. A füstölő és a kaptárszolga minden egyes alkalommal szükséges. Egyéb eszközök még az anyarács, a pergetéshez használt különféle eszközök, mint a pergető, fedelező villa, fedelező állvány, tálca stb.
Méhek kiválasztása- olyan méhésztől vegyünk méhcsaládot, akiben megbízunk, és valamennyire ismerünk. Ha senkit sem ismerünk, akkor attól, akit más méhészek ajánlanak és ők megbíznak benne. Keressük fel ezt a méhészt, beszélgessünk el vele, ismerjük meg hogyan méhészkedik, miért ad el méheket stb. Sok méhész fel akarja számolni a méhesét, azért ad el méhcsaládokat, érdeklődjünk mi okból számolja fel. Fontos, hogy a méhek, amelyeket veszünk egészségesek legyenek és erős családok legyenek. Laikusként ezeket nem tudjuk megállapítani, de interneten megnézhetünk pár videót, vagy képet hogyan is néznek ki az erős családok, így lesz viszonyítási pontunk. Ha rajokkal kezdünk olyan valakitől vásároljuk akiben szintén megbízunk. Ha megvannak a méheink, akkor a kaptárba kell tennünk, ezt csak méhész segítségével tegyük meg, aki tanácsokkal is ellát. Később már mi magunk végezzük ezt el, de legelőször nem tudjuk hogyan kell ezt csinálni. Sokszor lehet vásárolni méheket úgy, hogy elvisszük a saját kaptárunkat és átrakjuk a méhész kaptárából a mi kaptárunkba a kereteket méhekkel. Kérjünk tanácsot mi a teendő ez után, mit csináljunk, hogy a méhek nyugodtak legyenek. Szállítás során ugyanis felbolydulnak, és nyugtalanok lesznek a rázkódástól.
Ha az év során szépen fejlődnek a családjaink, a hordási időszakban felkerülnek a mézőrök. Ahhoz, hogy a fészket és a mézteret elválasszuk anyarácsra van szükségünk. Ezekből is szerezzünk be pár darabot. Vannak akik az anyával is dolgozni akarnak, ha meg akarjuk fogni, vagy megjelölni, akkor vegyünk anyazárkát és anyajelölő tollat.
Vegyünk cukrot, mivel tavasztól már serkenteni kell, márciusban, áprilisban szükség van serkentő etetésre. Ha rajokat vásárolunk és májusban tesszük ezt, akkor is serkentenünk kell, a cukor tehát azonnal szükséges.
A cukorszirupot valamibe tölteni is kell. Tavasszal elegendő a zacskós etetés, de őszre már használnunk kell etetőket. Több típusú etető van pl. keretetető, köretető, a legfontosabb hogy fulladásbiztos legyen, zárható, hogy a méhek ne menjenek bele, és ne fulladjanak bele, és elkerüljük a rablást.
A méhész munkájának ajándéka a méz, amelyet ki kell pergetnünk. Szerezzünk be pergetőt és fedelezővillát, fedelezőtálcát. Ezek nélkülözhetetlenek. A pergető szolgál a keretekben tárolt méz kipergetésére, az érett mézet a méhek lefedik, ezt a viaszréteget a fedelezővillával tudjuk leszedni.
Nagyon sok munkával fog járni, míg eredményesek leszünk, és nagyon sok pénzbe is fog kerülni. Elkötelezettnek kell lennünk, hogy tudjuk és akarjuk csinálni, bármi is lesz, szánunk rá kellő időt, energiát és pénzt, kerüljön bármennyibe is a kezdés. Először mindig csak a legszükségesebb dolgokat vegyük meg, és lehetőleg ne drágát, hanem ami ár/érték arányban megfelelő.
A méhesben és ahol dolgozik, a méhésznek több fontos feladata van egész évben.
Röviden pontokba összefoglalva a legfontosabb teendők:
- felkészülés a szezonra: kaptárak készítése, vagy egyes kaptárrészek készítése vagy vásárlása, javítása, fertőtlenítése, tisztítása
- keretek készítése vagy vásárlása és összeállítása: ki kell fúrni a felső ás alsó léceket, összeszögezni, bedrótozni
- családok állapotától függően műlépes keretek beolvasztása, elkészítése a nemzedékváltás idejére, minden tavasszal műlépes keretekkel kell bővíteni
- serkentő etetés, cukorszirup készítése, lepények vásárlása, vagy készítése
- folyamatos vízpótlás
- családok átvizsgálása bizonyos időközönként, fészekrendezések
- új családok készítése, rajok befogása
- pergetés előkészítése, pergetés
- atkagyérítés, atkaírtás
- betelelés, méhcsalád téli takarásának felhelyezése, a pihenésre való felkészítés
- méz eladása, esetleg egyéb termékek készítése, eladása
- keretek megfelelő eltárolása, kezelése, nehogy tönkretegye a viaszmoly lárvája
- tanulás
0 Comments
Megjegyzés küldése