Legjobb bölcső a rajbölcső.
Jó bölcső a váltóbölcső.
Rossz
bölcső a pótbölcső. A pótbölcsőket el kell rombolni.
Ezeket
fogom elemezni ebben a cikkben. Előre jelzem, hogy ezek a kijelentések nem állják meg a helyüket minden esetben.
A méhek az anyát bölcsőkben nevelik, nem sejtekben. Vannak esetek amikor a sejteket építik át bölcsőkké és ebben nevelik az anyát. Az anyaneveléshez teljesülnie kell néhány feltételnek:
- nagyon sok virágporral és/vagy méhkenyérrel kell rendelkeznie a családnak- a dajkaméhek a virágport alakítják át pempővé, ebből készítik a méhpempőt az anyának szánt petének/álcának, azért írom mind a kettőt, mert az anyát akkor választják ki, mikor a petéből épp álca lesz, ezt az épp álcának alakuló petét kezdik el méhpempővel etetni, a petét ugyanis nem kell táplálni, az álcát viszont igen
- mézkészlettel vagy nektárral kell rendelkeznie a családnak- energiát a munkához ebből nyerik, ezt fogyasztják a méhek, sőt a munkáspempő is tartalmaz mézet
- nagyon sok dajkaméhhel kell rendelkeznie a családnak- ezek a dajkaméhek etetik a fiasítást, és készítik a méhpempőt az anyák számára, minél több a dajkaméh, annál több bölcsőt tudnak táplálni kiváló minőségű méhpempővel
- nagyon sok fiatal méhhel kell rendelkeznie a családnak- ezek a méhek viasztermelők, építésre alkalmasa, egyúttal belőlük lesznek később a gyűjtőméhek, raktározó méhek
- rajzás közeli helyzetbe kerüljön a család- a méhek csak akkor kezdenek el bölcsőket húzni, ha rajzásra készülődnek, nagyon sok a fiasítás, nagyon sok a felhalmozott készlet, nagyon sok a fiatal méh, és a család megszorul, az anya feromonja már nem érezhető minden kereten, a méhek elkezdenek készülni a rajzásra és elkezdenek bölcsőkezdeményeket húzni
Legjobb bölcső a rajbölcső
A
rajbölcső úgy keletkezik, hogy a méhek bölcsőkezdeményeket készítenek. Ha
szükség van rájuk, akkor ezeket építik ki kész bölcsőkké. Egy munkásméh fogja a
petét, amelyet kiválasztanak és beteszi a bölcsőkezdeménybe. Ez lesz a
kiválasztott anya. Ezt a petét amikor álcává kezd válni kezdik el méhpempővel
etetni a dajkaméhek úgy, hogy ússzon a pempőben. Majd befedik és petézéstől
számítva 16 naposan kikel az anya.
A
rajbölcsőből kelt anya kiváló anya lesz, mivel a méhek saját maguk választják
ki a petét, és teszik a bölcsőbe. A rajanya kiváló, a legjobb anyák lehetnek
belőlük. A rajbölcső is kiváló. Miért írtam korábban hogy a rajbölcsőből nevelt
anya nem tűnik túl jó megoldásnak?
A család
nagyon sok rajbölcsőt húz. Ezek közül csak néhány bölcsőben van olyan
mennyiségű és minőségű méhpempő, amely megfelelő a kiváló anyához. Ráadásul ha
a család nagyon sok rajbölcsőt húzott, akkor már rajzáshoz készül. Ezekkel a
bölcsőkkel és méhekkel új családot létrehozni nagyon kockázatos, mert rajozni
fognak. Nem várhatjuk meg ezt az állapotot, a rajzást meg kell gátolni. Ráadásul
ha a család erősen hajlamos a rajzásra, az anya utódai ezt a tulajdonságot magukkal
viszik a saját családjukhoz, így lehet, hogy olyan új családjaink lesznek,
melyeknél állandóan a rajzás meggátolásával kell majd foglalkoznunk. Számunkra anyanevelésre
ez nem alkalmazható módszer.
Jó bölcső a váltóbölcső
A
váltóbölcső úgy keletkezik, hogy az anya kimerül, vagy beteg lesz, megsérül,
bármilyen baja keletkezik, a család ezt észreveszi és le akarja cserélni.
Legtöbbször a keretekben levő fiasítás közül választják ki azt az álcát,
amelyik az új anya lesz. Lehet 2 vagy 3 ilyen álca közel egymáshoz, ezekre húznak bölcsőket. Ezek az anyák nagyon jók, csak egy esetben nem, ha az álca már kapott munkáspempőt. Ha igen, akkor
az anya nem lesz a legjobb, talán 1 évre megfelel, de többre nem. Viszont a csendes anyaváltás így zajlik, a méhek pontosan tudják hogy számukra milyen anya a megfelelő, hogyan kell nevelni új anyát. Ezért az ilyen módon nevelt anyák jók. A méhésznek semmi más dolga nincs ha ilyet lát, esetleg 1 bölcsőt kivághat és áttehet egy újonnan létrehozott családhoz. Tömeges anyanevelésre nem alkalmazható módszer számunkra.
Rossz bölcső a pótbölcső. A pótbölcsőket el kell rombolni
Nem minden
esetben igaz ez. Egy hobbiméhész számára ezek lehetnek a legjobb és egyben
legrosszabb anyák is! Ezért írtam korábban, hogy az alkalmazott
módszer az, amely miatt ezek a bölcsők a legjobbak. De ha nem jó módszert
alkalmazunk, akkor a legrosszabb anyáink lesznek, melyeket rövid időn belül
kiselejteznek. Azt is írtam korábban, hogy több hibát követtem el, ezek
egyike volt az, hogy rossz módszert alkalmaztam és gyenge anyáim lettek,
melyeket aztán azonnal le is váltottak.
Ha egy családban eltűnik az anya, a méhek ezt érzik és elkezdenek pótbölcsőket húzni. A pótbölcsőket általában új, világos kereten húzzák a fiasításos sejtekre, mert a sötét keretet nehéz átépíteni. Ha kiválasztják maguk számára az álcát, akkor átépítik a sejtet és környékét bölcsővé és ezt fedik be. Egy család akár 8-10 vagy még több ilyen bölcsőt húzhat.
A pótbölcsőkkel több baj is van eredetileg:
- nem tudjuk hogy milyen fiasításokat választottak ki, ha már kapott munkáspempőt a lárva, mert idősebb volt mint 24 órás, akkor nem lesz a legjobb anya belőle, esetleg 1 évre lesz jó, a következő éven lecserélhetik
- ha kevés a dajkaméh akkor kevés és gyenge minőségű méhpempőt készítettek, egy méhanyára 200 dajkaméhnek kell esnie
- ha kevés a virágporkészlet akkor kevés és gyenge minőségű méhpempőt készítettek az anyáknak
Mégis azt
írtam, hogy ezek a legjobb bölcsők a számunkra. Ennek oka az, hogy mi új
családokat akarunk létrehozni, és ehhez több anyára van szükség, váltóbölcsőről
nem lehet szó, rajbölcsőről szintén nem, mivel nem engedhetjük a családot
rajzásig jutni. A pótbölcsőkkel viszont elérhetjük céljainkat: több anyát
nevelhetünk egyszerre, kiváló minőségűek lesznek, nem okoz rajzást.
Hogyan
lehetnek kiváló minőségűek a pótbölcsőkben nevelt anyák arról később lesz szó.
Képek forrása: scientificbeekeeping.com