Az előző részekben itt, itt és itt, már elkezdtem foglalkozni a varroa atkával és kezelésével. Ebben a cikkben folytatom, hiszen ez egy átfogó témakör. Azért fontos erről több helyen foglalkozni, mert a varroa atka elleni kezelés fontos időszakában vagyunk, megtörtént eddig az atkagyérítés, most szeptemberben, októberben következik az atkairtás.

Azt az atkairtó módszert amelyet én jelenleg alkalmazok azt majd a 3. részben mutatom be. Erre a munkafolyamatra októberben kerítek sort, miután teljesen megszűnt a méhanya petézése.

Most egy egyre inkább elterjedőben levő módszert mutatok be egyenlőre röviden, ez pedig az oxálsavas kezelés. Remélhetőleg az elkövetkező 1-2 évben én is áttérek erre a módszerre, így pedig teljes mértékben gyógyszermentesen kezelhetem a méheimet, csak természetes összetevőkkel.

Az oxálsavas kezelés

Az oxálsav természetes sav, másnéven sóskasav, nem káros a környezetre, csak a varroa atkát öli meg, nem oldódik zsírban, nem halmozódik fel a lépekben, a méz természetes összetevője, nem halmozódik fel a mézben és könnyű a használata. Használatakor bizonyos biztonsági előírásokat be kell tartani, ugyanis savról van szó.

Nem szabad kézzel megfogni, szájba venni, nem szabad hogy szembe kerüljön. Több felhasználási módja van, mindegyik esetben ügyeljünk oda, hogy ne érintkezzünk a szerrel, máskülönben fellépnek egészségügyi problémák.

Az oxálsavas kezelés leginkább ősszel, vagy télen használatos. Nálunk a Bodrogközben szeptember végén, októberben már nyugodtan használhatjuk, ugyanis megszűnik a fiasítás. Más térségekben lehetséges hogy ősszel még fiasít az anya, ezt meg kell nézni, ilyenkor bevált módszer az anyazárkázás. Az anyát egy kis ketrecbe kell zárni 3 hétre, hogy biztosan ne maradjon egy fedett fiasítás sem, és ne tudjon egyetlen petét se rakni.

Az oxálsavas kezelés hatékony glicerinnel papírcsíkokba áztatva. Ez egy atkagyérítő módszer, melyet akác után vagy augusztusban alkalmazhatunk. Argentínában kísérletezték ki, ma már Amerikában, Nyugat-Európában de Magyarországon is egyre többen használják. Szlovákiában nem tudom mi a helyzet ezzel kapcsolatban.

Glicerinnel keverve az oxálsavat glicerox nevű oldatot kapunk, melyet söralátétkartonba áztatunk, ezeket kiszárítjuk, éppen csak nedves érzetű legyen, de ha száraz az is jó, és ezeket a papírcsíkokat tesszük a kaptárba. Más méhészek papírtötlő tekercset vagy cellulóz szivacsot áztatnak át ezzel az oldattal.

A méhek ezeket megrágcsálják és elfogyasztásával belekerül a szervezetükbe, illetve rájuk kenődik, az atka ezt nem tudja elviselni és elhullik. Egy hátránya van, vannak olyan méhcsaládok melyek tisztító hajlama alacsony és nem rágják meg a papírt, hanem befedik propolisszal. Ez a kezelés így kárbavész.



Ezért hatékonyabb módszerre van szükség, ez pedig az oxálsavas szublimálás. Ez a módszer rendkívül hatékony, de csak akkor ha úgy végezzük el ahogyan kell. Most erről is csak röviden írnék.

Így kell végezni az oxálsavas szublimálást, mint ez a méhész

Oxálsavas szublimálásra fel kell készülni, meg kell venni a szükséges felszerelést. Ez pár száz euróba kerül. Kezdő méhész valószínűleg nem tudja megfizetni, és talán nem is érdemes pár család esetében. 50 családos vagy e fölötti méhészetben azonban már mindenképpen megéri.

Milyen felszerelés szükséges és milyen felszerelés nem jó? Az oxálsav szublimáláshoz 220-230 fokra van szükség, ezt egy digitális szublimálóval lehet elérni, vannak olyan szublimálók, melyek ára 40-50 euró, de ezek nem alkalmasak, mivel nem szabályozható a hőmérséklete. Tehát olcsón nem tudjuk ezt megúszni és nem is érdemes. Egy digitális kijelzőjű szublimáló kb. 200 euró. Ehhez szükséges még áramforrás, akár egy akkumulátor akár egy áramfejlesztő, akku használata esetén átalakító, mely átalakítja a 12V-ot 230V-ra és hosszabbító kábel. A földelést is meg kell oldani.

Mik az előnyei a kezelésnek? Az oxálsavas szublimálás nagy előnye nemcsak az atkairtás, hanem a savas közeg létrehozása a fészekben. Ebben a savas közegben a spórák, gombák, penész, és egyéb betegséget okozó organizmusok elpusztulnak, vagy visszaszorulnak így a család egészséges maradhat.

Először is minden atkakezelés során figyeljük a természetes atkahullás mértékét, ettől függ a kezelés. Augusztusban tartós hordozót szokunk használni, ez természetes savakkal dolgozó esetén glicerox csíkokat jelent, mely 3 hétig van bent, ezután eltávolítjuk a csíkokat, ha nem rágták meg. Én illóolajos lapkákat használok, más méhészek gyógyszerrel átitatott csíkokat.

Ezután érdemes figyelni a természetes atkahullás mértékét, ehhez viszonyítunk. 3 héttel ez után kezdődik a szublimálás, 4-5 naponta 4-5 alkalommal, vagyis 1. nap-6.nap-11.nap-16.nap és ha szükséges 21. nap. Minden attól függ mennyi atka van a családban. Ha sok akkor 3 hét múlva megismételhető a folyamat. Októberben, novemberben és decemberben elég havi 1 kezelés. A szublimálás akkor a leghatékonyabb ha fiasításmentes állapot áll be, az atka nem tud elbújni.

Nyáron akác után is elvégezhető 2-3 alkalommal 4-5 naponta, de inkább valamilyen más módszert alkalmazzunk.

Milyen időben végezzük a folyamatot? Ha év közben nyáron akarjuk végezni, akkor ne napközben szublimáljunk, nagyon meleg időben jobb korán, hajnalban, ugyanis kezelés után a méhek nagyon szomjasak lesznek és kimennek vízért. Ezért nem jó este végezni ezt a feladatot.

Ősszel és télen csapadékmentes idő legyen, legyen +5 fok fölötti hőmérséklet a méhfürt fellazulásához, télen +5,+10 fokban kell szublimálni, legyen tiszta, száraz idő, süssön a nap. Ősszel még nem állt össze a méhfürt, így mindegyik méhet eléri a szer, télen azonban fürtben csak a külső méheket érintené, ezért kell melegebb időben kimenni elvégezni ezt a munkát. Mivel áram szükséges a szublimáláshoz ezért mindenképpen száraz időben dolgozzunk.

A legfontosabb rész következik: mindenképpen szükséges légzésvédőt használnunk, legjobb a teljesálarc légzésvédő patronnal, pl. kombinált szűrővel, ABEK2P3 szűrővel.

Ilyen álarcot minden méhésznek érdemes megvennie, hiszen amitrázos füstöléshez is használni kell.