Az anyabölcsők összehasonlítása cikkben már volt szó a három típusú anyabölcsőről és arról melyik bölcsőt  tartják a legjobbnak, melyik fajtából kelt anyákkal lehetnek gondok, de nem volt szó arról, melyik bölcsőt mikor készítik és miért. Sokszor ugyanis könnyű összekeverni ezeket és nem tudjuk mit tegyünk ilyen helyzetekben: romboljuk el, hagyjuk meg, tegyük át már családba, készítsünk mesterséges rajt?

Amikor a méhész meglátja a kaptárban az anyabölcsőket pl. rajbölcsőket az első dolga, hogy ezeket lerombolja, hogy megelőzze a rajzást. Ez a módszer azonban nem sikeres, mivel a lerombolás után a család újakat kezd húzni, és talán hamarabb is rajzik meg, mint tette volna, még azelőtt, hogy az első bölcsőből kikel az anya. Így a raj anya nélkül repül ki. Ugyanakkor az első raj népességszáma is nagyobb lesz annál, mint ha nem avatkoztunk volna be. Amint a család rajzása beindul, akkor a méhész azt nem tudja megállítani, neki csak az lehet innentől kezdve a dolga, hogy megfelelő módszerekkel kézben tartsa a helyzetet.

A méhek lépeken történő tevékenységének a megértése nagy segítséget jelent a méhész számára, e nélkül nem tudja mi a teendő bizonyos helyzetekben. Meg kell ismerni, mit miért tesznek a méhek, miért úgy viselkednek, ahogyan.

3 oka van annak, hogy a méhek anyabölcsőket húznak:

  1. a reprodukció- rajzás miatt rajbölcsőket építenek, ezzel átörökítik genetikai állományukat tulajdonságaikkal együtt
  2. a jelenlegi anya lecserélése a céljuk- anyaváltás váltóbölcsővel, valamilyen oknál fogva az anya hibás, gyenge, beteg, kimerülőben van, öreg, ezért hamarosan lecserélik
  3. a család anya nélküli- újraanyásítás pótbölcsővel, eltűnik az anya, hirtelen elpusztul, megnyomjuk, átvizsgáláskor kiesik a kaptárból, áttesszük véletlenül egy másik családhoz, ilyenkor érzékelik a hiányát és újat nevelnek

A család csak a rajbölcsők építésekor akar rajozni, a másik két alkalommal teljesen más a teendő, ha van egyáltalán teendő a méhész számára. A méheknél ugyanis jellemző a csendes anyaváltás, amikor saját maguktól leváltják az anyát, sokszor a méhész tudta nélkül. Ennek oka általában az öregedő anya, amely kimerült, nem tud már megtermékenyített petéket rakni.

Sokszor nehéz megkülönböztetni milyen bölcsőket is húztak, van, hogy több típusú bölcső is egyszerre jelen van.

Rajbölcső

Ezeket a méhek bölcsőkezdeményekre építik. A bölcsőkezdemények minden családnál megjelennek a lépeken, ravasszal építik, felkészülnek arra az esetre, ha az anyával bármi történnek. Az anya mindig csak a sejtekbe fiasít, így a bölcsőkezdeménybe egy munkásméh odaviszi és beleteszi a petét. Függőlegesen helyezkednek el általában a keretek alján, vagy oldalsó részén, a lép egy részének átalakításával készül, számuk lehet 5-6, ez általában ritka, tipikusabb a 10-20, vagy még több. A család ezekben anyákat nevel, hogy megrajozhasson. A legszebb bölcsőkben kiváló minőségű anyákat nevelnek, a többiben nem használható anyákat.

A rajzás általában akkor következik be, amikor az első anya kibújik. Ha a méhész elrombolta a rajbölcsőket, akkor még hamarabb is bekövetkezhet a rajzás, mielőtt az új anya kibújik a bölcsőből. Ekkor megtörténik, hogy a raj anya nélkül repül ki. A rajzás egyes családoknál akkor is bekövetkezik, ha bármit csinálunk, nem tehetünk ellene semmit. Rossz időjárás esetén eltolódik a folyamat akkorra mikor újra meleg idő lesz, ilyenkor szinte azonnal beindul a rajzás, általában délelőtt. Előfordul olyan eset is, hogy az őrző méhek addig nem engedik kibújni az új anyát, amíg a régi anya nem hagyja el a kaptárt a rajjal együtt. A raj tehát kirepülhet az eredeti anyával, kirepülhet az új párzatlan anyával, vagy kirepülhet anya nélkül is.

 

Látható, hogy a keret alján rengeteg bölcső van, ezek rajbölcsők. A legszebbek, legjobbak nagyon jó anyákat rejtenek, a többi kevésbé, mivel nagyon megoszlik a dajkaméhek méhpempője mind minőségileg, mind mennyiségileg. Ezek a bölcsők nem jó anyákat rejtenek. Ha mégis megmarad egy rajbölcsőből kelt anya, vagy ezek közül hagyunk meg, a következő éven szinte biztosan lecserélik.

Váltóbölcső

Függőlegesen helyezkednek el a lépen, középtájon. Hasonlóak a pótbölcsőhöz, de más célból húzzák. Általában munkásméhek sejtjébe rakott álcára húzzák a bölcsőt, tehát eredetileg nem anyabölcsőnek szánják, mert nem bölcsőkezdeményre építik. Általában 2-3 van belőle egy csoportban ugyanazon a lépen. A méhek célja lecserélni a régi anyát, mert vagy öreg, vagy megsérült, vagy nem tud több petét rakni. Előfordul olyan eset, amikor 2 anya is van egyszerre a családban, az új anya együtt él a régi anyával, miután az kibújt, majd párzás után az új anya elkezd petézni, és egy idő után a régi anya eltűnik. A legtöbbször viszont nem ez történik, a régi anya azelőtt eltűnik, hogy az új fiasítani kezdene, így a fiasítások között van pár nap kimaradás. A méhész ha ilyen váltóbölcsőt lát, akkor semmilyen teendője nincs, ha elrombolja akkor nem tudják lecserélni a gyenge, beteg, vagy öreg, kimerülő anyát. Kora tavasszal vagy késő ősszel ez a folyamat sikertelen, mivel még nincsenek herék vagy már nincsenek herék.


 Az anya hibás, beteg, öreg, ezért nevelnek újat maguknak

Pótbölcső

Ezeket akkor építik a méhek, ha hirtelen valamilyen oknál fogva eltűnik az anya. Az anya hirtelen elpusztulhat természetes okokból, vagy a méhész a család átvizsgálásakor összenyomhatja véletlenük, vagy leeshet a földre, esetleg direkt eltávolítja a kaptárból. Kezdő méhészeknél gyakran megesik ez a hiba, velem is többször előfordult már, hogy nem néztem át alaposan a fiasításos keretet, rajta volt az anya, és áttettem egy másik családhoz, vagy a mesterséges rajomhoz. Az is megtörténik, hogy nem elég elővigyázatos a méhész és megnyomja az anyát, amely így elpusztul. Abban az esetben, ha 4-5 napig a család nem veszi észre, hogy eltűnt az anya, akkorra a napos fiasítások már túl idősek lesznek ahhoz, hogy azokból már ne lehessen anyát nevelni, hiszen munkáspempőt kaptak, így a méhész beavatkozása nélkül a család nem tud új anyát nevelni.


Eltűnik az anya, ezt érzékelve elkezdenek újakat kinevelni, általában 2-3 bölcsőt húznak, de van, hogy többet. Ezek szép bölcsők, jó anya lesz. De csak akkor, ha rengeteg dajkaméh nevelte. Kivághatjuk a többi ilyen szépet és készíthetünk új családokat. 


Több pótbölcsőt húznak, de ahelyett hogy a bölcsőkezdeményben nevelnék a munkássejtekben levő petékből, lárvákból nevelik az új anyákat. A dajkaméhek a kiválasztott sejtekben levő fiasítást méhpempővel kezdik etetni, és lefelé húzzák ki a bölcsőt. 2 típusú pótbölcső van: amelyik függőleges, itt mindenképpen átépítik a meglévő lépet, hogy odaférjen a bölcső, a másik részben vízszintes majd függőleges, tehát dőlt formájú. Az új lépeken függőleges, a régi lépeken általában dőlt formájú bölcsőket húznak.

Bizonyos esetekben a méhész összekeverheti az egyes bölcsőket. Pl. nagyon hasonló lehet a rajbölcső és a váltóbölcső, ha a keret alján van 3-4 függőleges bölcső. Ha elkezdték építeni a bölcsőt, de nem fedték még be, akkor nem tudjuk a választ, de ha később 2-3 nap múlva megnézzük a keretet és újabb bölcsőket húztak, akkor rajbölcsők, és készülnek a rajzásra.

Ugyanúgy megtörténhet, hogy egyszerre van jelen a rajbölcső és a pótbölcső. Tipikus eset, mikor a család az eredeti anyával kirajzik, és az anya feromonjának hiányát érezve a család pótbölcsőket épít, miközben a kereteken rajbölcsők is vannak, de ez történhet mesterséges raj készítése esetén is. Ha rajzás után meghagyjuk a bölcsőket, akkor újabb rajzás várható a kikelt fiatal anyával, mivel a pótbölcső egy lehetőségként megmarad a család számára, hogy új anyával induljon.