Korábbi cikkben volt szó az Európai Unió méhészeti ágazati adatokról. Az EU a világ második legnagyobb méztermelője és a legnagyobb importőre. A megtermelt méz 60%-ban fedezi a keresletet, a többi mézet fejlődő országokból hozzák be nagyon alacsony áron. Ezeknek a mézeknek a minősége sok esetben kétes, egyenesen hamisítvány. Ne legyünk azonban igazságtalanok, attól hogy alacsony a méz ára, nem jelenti azt, hogy mindegyik méz hamis.

Az EU legnagyobb termelői Spanyolország, Románia, Németország, Magyarország, Görögország, Lengyelország, Franciaország, Olaszország.

Három csoportba sorolhatjuk a termelő országokat:

  1. olyan országok, melyek a megtermelt mézüket unión belül értékesítik pl. Magyarország, Bulgária, Románia.
  2. olyan országok, melyek mézet vesznek más uniós országból és harmadik, fejlődő országokból, majd ezt a mézet újracsomagolják és exportálják pl. Németország, Belgium.
  3. olyan országok, melyek exportálják a saját mézüket is, és exportálják az importált mézet is. vagyis megveszik harmadik országból, újracsomagolják majd eladják hazaiként pl. Spanyolország, Portugália, Lengyelország.

Ezek a spekulációk a méz árára nagy hatással vannak.

Hogy érthető legyen álljon itt két példa:

  1. Németország megveszi a szlovák mézet, majd újracsomagolja és eladja jóval drágábban pl. Svájcba vagy arab világba.
  2. Lengyelország megtermeli olcsón a saját mézét, megveszi Ukrajnából a még olcsóbb mézet, újracsomagolja, majd eladja ezt a mézet.

Miért okoz mindez problémát a hazai mézpiacon akár Magyarországon akár Szlovákiában? Mert érthetően a kereskedők mindig az olcsóbb áron vett mézet részesítik előnyben, ha a minősége nem is a legjobb, a fogyasztók többsége úgysem érzékeli a különbséget. Gondoljunk bele, ha valaki még sosem evett hazai termelői mézet, honnan tudná, milyen az igazi méz íze? Fontos, hogy olcsó legyen.

Ez a spekuláció állandóan alacsonyan tartja a méz lédig árát, vagyis a nagy termelők mézének hordónkénti felvásárlói árát, ez 2019-ben a vegyes virágméz esetén Magyarországon 1,60 euró volt, Romániában 1,47 euró, Dániában 2 euró kilónként. Ez az ár rendkívül alacsony, de csak így lehet versenyezni a külföldről érkező még olcsóbb mézzel szemben.

Az EU-ban átlagban egy kilogramm méz előállítási ára 3,90 euró, Belgiumban 10 euró. Magyarországon és Szlovákiában épp annyiba kerül egy kiló virágméz előállítása amennyiért felvásárolják. Sok méhész még mindig hordónként adja el a nagy mennyiségű mézét, aminek ára nagyon alacsonyan van tartva. Így sok méhész inkább elhagyja a szakmát, az átlagéletkor eleve 60 év körüli, a fiatalok kevés kivételtől eltekintve nem akarnak ezzel foglalkozni.

Mik a legfőbb problémák?

Az első a versenyhelyzet, mely során nagyon olcsó méz érkezik harmadik országból, leginkább Kínából. A Kínában előállított mézre ráadásul nem ugyanolyan meghatározás vonatkozik, mint Európában.

Az Európai Unióban a meghatározás szerint: „a méz az a természetes, édes anyag, amelyet az Apis mellifera (mézelő méh) állít elő növények nektárjából […], amelyet összegyűjtenek, átalakítanak […], dehidratálnak, tárolnak és méhsejtekben érlelnek meg.” Ez kizár mindenféle emberi beavatkozást a méhek érlelési és dehidratálási folyamatában.

A kínai meghatározás szerint: a dehidratálási folyamatot nem a méhek végzik, hanem az mesterségesen, aktív dehidratálási folyamat során történik. Vagyis emberek gépek segítségével érlelik a mézet, ezzel felgyorsítják a termelési folyamatot, sokkal költséghatékonyabbá teszik, viszont ebből a folyamatból nem mézet nyernek ki, hanem dehidratált nektárt. Ez az előállítási módszer semmilyen szempontból sem felel meg az Európai Unióban elfogadott standardoknak. A probléma az, hogy ezt az EU törvényileg nem határozza meg, nem különbözteti meg, hanem egyik is méz, meg a másik is méz.

A második a címkézés. Ma elég feltüntetni azt, hogy EU országokból vagy nem EU országokból származik a méz, vagy EU és nem EU országokból származó méz. Így nem tudjuk meg, milyen minőségű, másrészt azt feltételezheti a fogyasztó, hogy ugyanolyan minőségű a méz, mivel nem megfelelően tájékozott. A felvásárló és címkéző pedig emiatt elvárhatja azt, hogy a jó minőségű hazai mézet is nagyon alacsony áron adják el, hiszen ha akarja felcserélheti harmadik országbeli olcsó mézzel.