A mézelő méh (lat. Apis mellifera) vagy másnéven háziméh a nektárt gyűjtő és abból mézet készítő méhfajok egyike. Nálunk Közép-Európában elterjedt a krajnai méh (carnica).

Más kontinenseken és térségekben más méhfajok az elterjedtek: Közel-Keleten a kaukázusi méh, Afrikában fokföldi méh, afrikai méh, Észak-Európában és nyugaton a fekete európai méh, Olaszországban olasz méh, összesen 28 alfaját ismerik. Az olasz méh a legelterjedtebb a világon, más kontinenseken, pl. Ausztráliában is ezt a fajt tenyésztik. Dél-Amerikában és most már az USÁ-ban is egyre elterjedtebb az afrikanizált méh, amely rendkívül agresszív.

A nálunk élő krajnai méh jól telel, kora ősszel abbahagyja az anya a fiasítást és ezt fenntartja tél végéig, emiatt kisebb fürtben telel át, majd tavasszal nagyon gyorsan szaporodik. Trópusi állatok, innen terjedtek el, ezért a meleget kedvelik, az állandó fészekhőmérséklet 35 fok, amely megfelelő a fiasításnak és a méheknek. Ettől eltérő fészekhőmérséklet csak fiasításmentes állapotban van télen. Rendkívül szelíd, nem nagy rajzóhajlamú, igen kedvelt méh, mivel jó velük dolgozni.

A méhek euszociálisak, vagyis olyan családokban élnek, amelyben a család legtöbb tagja nem szaporodik, hanem támogatják az egyes egyedeket a szaporodásban. A méheknél a méhanya petét rak, másnéven fiasít, ezt a folyamatot támogatják a többiek. A kikelő fiasításból nőstény méhek kelnek ki, ők a dolgozók, többféle munkát végeznek. A dolgozók is petézhetnek bizonyos esetekben, de azok terméketlen peték, ezt a fiasító méhet nevezzük álanyának, a peték csak herék lehetnek. Amikor kellően erős a család, április végén, május elején, akkor az anya heréket is fiasít, ezek csak a megtermékenyítésben vesznek részt. A heréket később augusztusra kiűzik mivel nem végeznek érdemi munkát.

A méhcsalád egyik különlegessége, hogy nem egyedek sokasága, hanem egy szabályozott egység, amelyben kasztok vannak: anya, munkásméhek, herék, mindegyik kasztnak megvan a pontosan meghatározott feladatköre, így a méhcsalád olyan mint egy olajozottan működő gépezet.

A méhek szinte teljes életüket koromsötétben élik le, tájékozódásukat feromonok, illatanyagok segítik. Amikor egy méh kellő idős, akkor kirepül és nem számít hogy addig teljes sötétségben élt, pillanatok alatt képes alkalmazkodni a fényhez.

Remekül tájékozódnak látás és főleg szaglás által. Vannak felderítő méhek, melyek kora reggel kirepülnek és felderítik a terepet szín és illat alapján. Ha találnak virágot felszívják a nektárt, visszatérnek a családhoz, majd megkínálják a többieket. A társaik ezzel tudják meg milyen a cukortartalma a keresendő virágnak és milyen az illata.

A méh tánccal jelzi hol található a nektárforrás, de azt is hol található veszély. 8-as alakban és körben járnak, és riszáló mozdulatokat tesznek. Ha közel van a nektárforrás akkor körtáncot járnak, és adnak a többi méhnek a nektárból, akik ebből tudják hogy a közelben kell keresni a forrást. Ha 100 méternél messzebb van az élelem, akkor 8-as alakban riszáló mozdulattal járkálnak a lépen. Ez a mozgás jelzi a gyűjtőhely nap-kaptár síkhoz viszonyított irányát és távolságát. A köríven körbefut, amikor az egyenes szakaszhoz ér, akkor riszáló mozdulatokat tesz a potrohát mozgatja jobbra-balra, majd a másik köríven is végigfut. Az egyenes rész iránya jelzi a kaptár-nap-méhlegelő irányát. Ha a lépen alulról fölfelé haladva riszál, akkor a méhlegelő a kaptártól a nap irányába esik. Ha lefelé haladva riszál, akkor a nappal ellentétes irányban van a méhlegelő. Ha pedig valamilyen más szögben teszi, akkor abban az irányban van a méhlegelő. Minél közelebb van a méhlegelő, annál gyorsabban riszálja a potrohát, minél messzebb van, annál lassabban.

A méhek igazi különlegessége és kiemelkedő szerepe abban van, hogy a legtöbb növény beporzójaként funkcionál. Más beporzókkal, mint a vadméhekkel, a háziméh a növények 80%-át porozhatja be, egyes virágok beporzását a vadméhek, és egyéb beporzók végzik, a többit a háziméhek. Gyakorlatilag kijelenthető, hogy a terméshozamok nagysága ezektől az apró lényektől függ, ha nem lennének, akkor az emberiség életben maradása veszélybe kerülne. Vannak módszerek pl. Kínában ahol ecsetekkel végzik a beporzást, vagy Japánban, ahol szappanbuborékokkal, de ezek a módszerek közel sem érnek fel a természet adta lehetőségekkel.

Mely haszonnövények beporzását végzik a méhek?

  • gyümölcsfák: meggy, cseresznye, alma, körte, szilva, barack stb.
  • bokrok: galagonya, málna, szeder, kökény stb.
  • gazdasági növények: repce, napraforgó, pohánka, lucerna, herefélék, facélia stb.
  • zöldségfélék: tök, uborka
  • egyéb fák: akác, hárs, gesztenye
  • virágok, gyógynövények

Sok önbeporzó növénynek is, mint a repce és a paradicsom szüksége van a rovarok közreműködésére ahhoz, hogy a virágpor a termőre kerüljön. A napraforgó jobb minőségű magot, a szamóca nagyobb gyümölcsöt hoz rovarbeporzás esetén. Európában mintegy 250 termesztett növényfajt tartanak számon, ezek kétharmada rovarbeporzású.

A méhek egyéb hasznot is hoznak. Olyan termékeket állítanak elő, amelyek gyógyhatásúak: ilyen a méz, propolisz, méhpempő, virágpor. Ezek antibakteriálisak, gyulladásgátlóak, természetes antioxidánsokat tartalmaznak, tele vannak vitaminokkal, aminosavakkal, ásványi anyagokkal. A viaszból többféle termék készíthető pl. gyertyák, vagy kozmetikai szerek alapanyagai lehetnek. A méh mérgét is kinyerik, a gyógyászatban használják fel. Kaptárlevegő terápia néven egyre inkább elterjedt a kaptár levegőjének inhalálása.

A méhek nem öregednek. Képesek megújítani a sejtjeiket, így mindig ugyanannyira fiatalok maradnak. Ehhez virágport kell fogyasztaniuk és feltölteni a vitellogenin nevű fehérjekészletüket. Azonban a természet ebbe a folyamatba közbeszól. Abban a pillanatban ahogy az anya fiasítani kezd, a fiasítás illatanyagot bocsát ki, ez pedig munkára készteti a méheket. Amint elkezdenek aktívan dolgozni, és kirepülnek, megkezdődik az öregedés. A szárny az egyetlen testrészük, ami sosem újul meg, így ha a szárny elkopik, a méh elpusztul. A méhek így halhatatlanokból néhány hétig élő rovarokká válnak. Míg a téli méh 7-8 hónapot is képes élni, addig hordási szezonban már csak 6 hetet, az anyaméh pedig 4-5 évet.

Gazdasági hasznukat a nyugati országokban évi 100 milliárd euróra becsülik.