17 méhcsaláddal kezdtem a tavaszt. Reménykedtem benne, hogy ez az év már sokkal eredményesebb lesz mint az előzőek. Ismét úgy terveztem hogy bővíteni fogom az állományt, készültem az anyanevelésre. Ehhez kora tavasszal el kell kezdeni a serkentést és megerősíteni a családokat úgy, hogy el tudjak venni tőlük méheket és fiasításos kereteket. Mindezt úgy, hogy mézet is gyűjtsenek. Az április és május viszont a tavalyi évre emlékeztetett hideg, esős, szeles időjárással. A méhek 2 hetet késtek az előző évekhez képest a rossz tavasz miatt, ahogy a természet is. Nálunk az akác május 15-20 körül szokott virágozni, az éven május utolsó napjaiban és június elején kezdett.

A két hét csúszás azt eredményezte, hogy mindent két héttel el kellett tolni. Csúsztak a munkálatok. Ebből is látszik, hogy a méhésznek kell igazodnia a természethez és a méhekhez, nem pedig fordítva. Repcemézből nem volt sok, ennek oka az is, hogy ekkor gyengítettem meg a méhcsaládokat, hogy újakat hozzak létre. Az akác remekül sikerült a körülményekhez képest. Más méhészek is beszámoltak róla, hogy az év nagyon furcsa volt, rengeteg volt az anyaváltás. Nálam is folyton anyát váltottak a családok, ezeknél kiesett egy pár hetes fiasításos időszak, így a méztermelés is vagy lecsökkent vagy nem is volt. Nyár végéig a törzscsaládokkal nem sok munkám volt, ellenben az újakkal igen.

Az újonnan létrehozott családocskáimmal több gond is volt. Ezek anyaproblémák voltak. A párzásra kirepülő anyák egy része nem tért vissza, folyton új bölcsőkkel kellett helyettesíteni a vissza nem térő anyákat. Végül sikerült 10 új családot létrehozni, és 1 rajt befogni, így 29 családdal rendelkezem. Ennyivel telelek be, tavasszal kiderül mennyi marad. Az anyaneveléskor ismét több hibát elkövettem, ekkor megígértem, hogy jövőre már tényleg jól fogom csinálni, készen is van a tervem.

Ha valamilyen új folyamatba akarunk belefogni, akkor érdemes előtte alaposan kielemezni a folyamat lépéseit. Miután kielemeztem, összehasonlítottam más hasonló folyamatokkal, és megállapítottam hogy ez lesz a megfelelő, akkor elvégzem és nézem a következményeit. Ha rájöttem hogy hibáztam és tudom miben hibáztam, akkor a teljes folyamatot már jól, helyesen leírom, lejegyzetelem és megjegyzem az egyes lépéseit. Amikor újra ezt fogom végezni, akkor előveszem a jó verzióval készült jegyzeteket és áttanulmányozom. Anyanevelésnél, amely új volt számomra több hibát vétettem, a jó változatot áttanulmányozva már biztosan sikerülni fog jövőre úgy, ahogy elterveztem.

A nyár végi időszak az eltolódott időjárás és anyaváltások miatt nem úgy sikerült ahogy számítottam rá. A vegyes virágméz mennyisége elmaradt a várakozásoktól. Ebben szerepet játszott az, hogy a napraforgó, amely ennek a méznek egy jelentős részét adja nagyon gyengén termett. 

Nálam nem volt eddig jellemző a téli méhelhullás. Más térségekben jellemző, előfordul a 10-20%-os méhelhullás is. Tavaszra szokott problémát jelenteni az anyahiány, azt a családot egyesítem egy másikkal. Úgy gondolom nem lehet megengedni, hogy gyenge családdal teleljünk be, ha év közben van pár kisebb, gyengébb családunk, akkor jobb ha egyesítjük őket.

Nem szabad félvállról venni az atkakezelést sem. Az atka súlyos veszteségeket tud okozni. Ezért egész éven tegyünk valamit az atkagyérítésért, majd ősszel írtsunk. Tavasszal illóolajokat használok, mely megzavarja az atkák tájékozódó képességét, nyáron mechanikus atkaírtást végzek, építtető keretet teszek be a családokhoz, ez herefiasításos keret lesz, amit befedés után kivágok. Az atkák szeretnek megbújni ezekben a keretekben, így a kivágással sok atkát pusztíthatok el. Nyár végén illóolajos lapokat teszek a kaptárba, ősszel pedig füstölök. Célom az, hogy 1-2 éven belül áttérjek az oxálsavas kezelésekre és kvázi ökológiai méhészetem legyen melyben minden tevékenység beleértve az atkaírtást is teljesen vegyszermentes.