Az kijelenthető, hogy nem a nozéma okozza a hasmenést, hanem a rossz időjárás miatt és egyéb okokból a kaptáron belül ürítő méhek ürülékének a takarítása és széthordása a virágporra és virágokra okozza a nozéma spórák terjedését. A nozéma fertőzést, amely a családon belül túlságosan elterjed, nozematózisnak nevezzük.

Mi az a két tényező, amely meghatározza a nozematózis szezonális megjelenését és felerősödését?

  1. a parazita sikeres reprodukciója a méhek beleiben (elsősorban a dajkaméhek fertőződnek meg virágporfogyasztás következtében és a tisztító méhek takarítás közben)
  2. kellő számú méhet ér el a fertőzés terjedése a kaptáron belül. Enne következtében fontos tényező a fertőzött méhek száma és aránya a családon belül, ennek hatása a fiasításra és a fertőzött méhek túlélési aránya

Miért tavasszal és kora ősszel üti fel a fejét a nozéma?

Ennek egyik oka a virágpor. A méhek ekkor gyűjtik a virágport, az ürülékkel fertőzött gyűjtőméhek a virágport a lábukon ott gyűjtik össze, ahol az ürülékkel is fertőzöttek, így a kaptárba vitt virágport elfogyasztó méhek is megfertőződnek és terjesztik a spórákat. Ugyanakkor a virágokra szálló fertőzött méhek a virágon hagyják a spórákat, majd egy másik családból ugyanezekre rászálló méh is megfertőződik és elviszi a spórákat a saját családjába. Azzal szembesülnünk kell, ha erős a virágporhordás vagy fehérjés lepénnyel etetünk akkor megnövekszik a nozéma spórák száma a méhcsaládban.

Minél több a hideg, esős napok száma amely során nem repülnek a méhek, annál gyakrabban előfordul, hogy egyes méhek a kaptárba ürítenek, és a takarító méhek ezeket feltakarítva megfertőződnek. Minél több a repülésre alkalmas napok száma, annál gyakoribb a tisztuló kirepülések száma is, ezzel csökkentve a fertőzés veszélyét.

Télen a nozéma korlátok közé szorul, de ha a család elkezd fiasítást nevelni, és elkezdi fogyasztani az esetleg fertőzött méhkenyeret és mézkészletet, ismét felüti a fejét, és képes a családban gondot okozni, mivel nem lehetséges a tisztuló kirepülés.

A téli méhek élete részben eltér a nyári méhekétől. A méhek eredetileg képesek hosszabb életet élni, ha kevés fehérjét fogyasztanak. A téli méhek is ezt teszik. Ősszel feltöltik fehérjekészleteiket, majd egészen tavaszig csak minimális mézet fogyasztanak, nem esznek fehérjét. A méz könnyen emészthető, a virágpor nehezen emészthető. Ezért van az, hogy a téli méhek hónapokig nem ürítenek, mert nem szükséges. Csak tél vége felé repülnek ki tisztuló kirepülésre.

Ha a család egyes tagjai megfertőződnek tavasz kezdetére, akkor a gyűjtés során bevitt virágpor felgyorsítja a folyamatot. A dajkák megeszik a fertőzött virágport majd az emésztőrendszerükben elszaporodnak a spórák, ezt a fertőzött pempőt adják a gyűjtőméheknek és a fiatal fiasításoknak, amelyek tovább terjesztik a betegséget repülésükkel, mert ürülékes lábukkal vagy szárnyukkal a virágport és a virágokat is megfertőzik. A fertőzött virágport pedig megeszik a többi méhek. Általában nyárra visszaszorul ez a probléma.

Ha családon belül a bentlakó méhek 20%-a fertőzött, akkor ez szinte semmilyen hatással nincs a család életére, tehát a nozéma nem jelent problémát, ha a 40%-uk fertőzött, akkor a család lassan fejlődik fel és a termelt méz mennyisége is kevesebb lesz, ha 60%-uk fertőzött akkortól már látszanak a gyenge teljesítmény jelei, 80%-os fertőzöttség mellett a család összeomlik és eltűnik, mivel nem foglalkoznak már a fiasítás gondozásával sem.

A legfontosabb tehát megakadályozni az új kikelő méhek fertőződését, ez azért nehéz feladat, mert a bejövő nagy mennyiségű virágpor nagy számú fiasítást idéz elő és sok méh kel ki naponta és a méhanya is vitális. Az új kikelő méhek pedig dajkaméhekké válva vagy tisztogató méhekként megfertőződhetnek. Ugyanakkor ha a méhanya nem fertőzött hanem egészséges és sok a virágpor, akkor nagy számú petét rak le, ez segíthet abban, hogy a sok fertőzött méh helyett új egészséges méhek keljenek ki. Miközben vagy a család oldja meg a tisztulás folyamatát, vagy a méhész avatkozik be különböző szerekkel. Az új kikelő és egészséges méhek lassan felváltják a beteg méheket és ezzel a család megszabadul az erőteljes nozéma fertőzéstől.

Megtörténik, hogy a méhanya is megfertőződik. Ilyenkor a méhek hirtelen váltóbölcsőt építenek. Ha az anya fiatal, akkor a nozéma kevésbé okoz problémát mint az öreg anyánál, sőt azt megfigyelték, hogy a Nosema apisra fogékonyabbak a méhanyák, míg a Nosema ceranae fertőzött anyák száma szinte nulla.


Így néz ki mikor nozémás a család, kívül a kaptár falára és mindenhova ürítenek, a kaptár belsejébe is. Az is előfordulhat, hogy nozémás a család de nincs semmiféle jele, mert a kaptártól távol ürítenek, csak annyit látunk, hogy a kaptár előtt haldokolnak a méhek


Hogyan kezelhető a nozéma?

Megfigyelték, hogy a nozéma spóra elpusztul ha lefagyasztják vagy fészekhőmérsékleten tartják a kereteket, szobahőmérsékleten viszont egy évig is életképes. Azt is megfigyelték, hogy ha a keretekben méz van és ez a méz fertőzött akkor a spórák életképesek legalább 1 évig. Ha fészekhőmérsékleten tartják a mézet, akkor néhány hónapig fertőző a spóra. Tehát vagy fagyasszuk le egy időre a kereteket hogy elpusztuljanak a spórák vagy tartsuk melegen, de a mézzel teli lefagyasztott kereteket már ne etessük vissza a méheknek.

A nozéma kezeléséhez korábban használható antibiotikum a fumagillin volt, amely a N. apis-ra igen, a N. ceranae-ra kevésbé hatékony, gátolja a spórák növekedését a bélben, azonban nem irtja ki őket. Ez a szer azonban rendelkezik egy DCH nevű anyaggal, amely a mézbe kerül és ezáltal a méz biztonságos fogyasztást megkérdőjelezi. Emiatt nem is használják már, nem engedélyezett szer.

A méhek emésztőrendszere érdekes, több rétegű membrán egymásra helyezkedve alkotja a védelmet a középbélnek, ahol fertőz a nozéma. Ezt a réteget megerősíthetjük: erre szolgál a Nozevit, amely tölgyfakéregből készült és tannint tartalmaz, mely védőrétegként szolgál. Nem próbáltam még ki, mert más készítményt használok. Ugyanilyen védőréteget képez az általam használt gesztenyekivonat is, a Farmatan, mely szintén tannint tartalmaz. Tehát a nozéma ellen vannak hatékony teljesen természetes szerek.

Ha a keretek ürülékkel fertőzöttek, akkor le kell cserélni ezeket. Ugyanúgy érdemes kb. 4 évente a sötét lépeket is beolvasztani, mert az öreg lépekben mindenféle kórokozók vannak, többek között nozéma spórák is. A kaptárfiókot és alját perzseléssel fertőtleníteni kell.

Ha nagyobb a fertőzés a családnál de még menthető, akkor a család fiatal tagjait leröptetjük, a kijáró méheket bezárjuk és lekénezzük, elpusztítjuk. A többi méhet az új nemzedékkel megtartjuk, szűkítjük a kijárót, takarunk.

Ha a család nagyon legyengült akkor nem mentjük meg.

Szerencsére nálam eddig még nem fordult elő, mindent megteszek azért, hogy ne is történjen ez meg. Fontos, hogy a családjaink ne nedves közegben legyenek, a kaptáraljat cserélem, ha úgy ítélem meg, hogy átázott, nedves, ez a nedvesség ugyanis párolog a fészek felé. A kereteket ha nem átlátszóak, öregek, akkor beolvasztom. Ha a kaptár külső falán találok ürüléket, azt igyekszem lemosni ecetes vízzel, hogy a méhek ne érintkezzenek vele. Farmatan-t használva segítem az emésztőrendszerük védelmét erősíteni. Emellett serkentek cukorsziruppal, fehérjés lepényt is adok nekik tavasz kezdetén, vitaminokat, immunerősítőket, probiotikumot. Ezek erősítik a családot, vitálisabbá teszik, ha vannak is nozémával fertőzött méhek, idővel elhullanak és felváltják őket az egészséges új méhek.

Képe forrása: www.flickr.com/photos/dbroberg