Ígéretes kísérletek zajlanak a méhatka elleni védekezéssel kapcsolatban. A kutatások szerint a lítiumsók közül elsősorban a lítium-klorid megfelelő használata csökkentheti az ázsiai méhatka kártételét, amelyről az Insects nemzetközi szaklapban közöltek új eredményeket.
A méhészkedést és ezen keresztül számos gyümölcs- és szántóföldi kultúra beporzását leginkább az ázsiai méhatka (Varroa destructor) kártétele veszélyezteti. A legtöbb jelenleg engedélyezett méhatka-ellenes szer hatása ugyanakkor hosszú távon sajnos nem kielégítő vagy bizonytalan. A legtöbb ilyen szerrel szemben ugyanis a méhatkák idővel ellenállóvá válhatnak, míg más szerek hatásfoka ettől függetlenül is ingadozó lehet.
A kutatók az utóbbi években kiterjedt vizsgálatokba kezdtek a potenciális megoldást jelentő lítiumsók, elsősorban a lítium-klorid méhatka elleni védekezésbe történő bevonását illetően. A kísérleti fázisban lévő tesztelések kiterjednek a lítiumkezelések hatásmechanizmusára, lehetséges módszereire, optimális koncentrációjára, nem utolsó sorban pedig annak felhalmozódására és kiürülésére a méhészeti termékekben.
Mint arra a kutatók által közölt kísérleti eredmények rávilágítanak, a potenciálisan bevonható lítium-klorid meghatározott mennyiségben és módszerrel alkalmazva nagyobb hatékonysággal pusztította el a méhatkákat, mint a jelenleg erre a célra használt oxálsav, miközben a méhviaszban és a mézben sem maradt emberi egészségre nézve káros mennyiségű szermaradvány. Felhívják ugyanakkor a méhész szakemberek figyelmét, hogy a lítiumsók alkalmazása előtt még további kutatások szükségesek, hiszen a szer hatásmechanizmusát, használatának következményeit a lehető legpontosabban meg kell ismerni.
Nálunk a méhészek többsége Szlovákiában általánosan használt szereket alkalmaz: amitrázos, fluvalinátos, flumetrines szereket. Ezekről még lesz szó máskor.
Ezen hatóanyagú szerek gyógyszernek minősülnek, és sajnos szermaradványokat okoznak a lépekben. Az elmúlt években főleg Magyarországon egyre elterjedtebb az oxálsavas kezelés, amely egy természetes sav, másnéven sóskasav és megtalálható a mézben is természetes formában. Nem okoz semmiféle szermaradványt és egyes méhészek szerint sokkal hatékonyabbak mint a gyógyszerek.
Nálunk itt a környéken ez nem használt szer. Én is erre az oxálsavas kezelésre szeretnék áttérni az elkövetkező 1-2 évben. A mostani kutatások azonban ha meggyőzőek lesznek, hatékonyak és anyagilag is megéri a lítium-klorid használata, akár az oxálsavas kezelést is felválthatja, remélhetőleg a gyógyszeres kezelést teljes mértékben felváltja a közeljövőben.
0 Comments
Megjegyzés küldése