Abraham Fondius festménye 1677, The frozen Thames- A befagyott Temze


A globális klímaváltozás okozója az emberi tevékenység, ez a főáramlatú narratíva. Mi a helyzet, ha bevonunk egy új szereplőt, a Napot és megvizsgáljuk a Nap tevékenységét, valamint elővesszük a történelem- és földrajzkönyveket és kicsit kutakodunk?

Nem vagyok szakértő a témában és feltételezem mások sem, ezért csak annyit említenék a Napról, hogy a Nap aktivitása folyton változik, egyszer intenzívebb lesz, egyszer pedig nyugalmibb, ezeket ciklusoknak nevezzük. A Nap aktivitását meghatározza a napkitörések száma és nagysága. Bizonyos időközönként a napkitörések gyakoribbak, ezek miatt megváltozik egy időre a Földünkön is az éghajlat, hiszen erősebb napsugárzás érkezik, amint a napkitörések gyakorisága lecsökken, megint megváltozik az Földünkön az éghajlat, hiszen gyengébb napsugárzás érkezik. Ezek ciklikusan változnak: 11 évente nagyjából szabályosan.

Mi történik akkor amikor ezekben a ciklusokban anomália lép fel? Vagyis amikor nem szabályosan változik a naptevékenység, hanem hosszú ideig gyengül vagy erősödik? Ez történt a középkorban és újkorban. Ezt az időszakot kis jégkorszaknak nevezik. 3 szoláris minimum volt ebben az időszakban: Spörer-minimum 1450-1550, Maunder-minimum 1645-1715, Dalton-minimum 1790-1820. A kis jégkorszak idejében még a legkritikusabb évben sem haladta meg a lehűlés éves hemiszférikus átlagban a 0,6-0,8 fokot. Vagyis nem egy drasztikus, gyorsan lefolyó változás eredményét élték át az akkor élő emberek, hanem kis mértékű változások okozták az évszázadokig tartó hidegebb időt, amely viszont látványos eredményeket hozott.

Nyugat-Európában ebben az időszakban 1-2˚C-kal, világszinten 0,5-1˚C-kal volt alacsonyabb a hőmérséklet az 1960-1990-es időszakhoz képest. Ez alig érzékelhető, viszont hosszabb távon nagyon is érezhető. Ezért is érezhetjük ma a minimális hőmérsékletnövekedést ilyen erőteljesnek.

A világ legnagyobb szigete Grönland. A neve Zöld föld. Ma nem éppen zöld, inkább fagyos, jeges. A vikingek amikor felfedezték nem véletlenül nevezték el Zöld földnek, ugyanis zöld volt. Ekkor, 1000 körül egy melegebb éghajlati periódus volt, később az 1200-as években történt vulkánkitörések miatt is elkezdődött egy hűvösebb időszak, melyhez a naptevékenységi minimumok is hozzájárultak. Ekkortól vált lakhatatlanná Grönland és lett jeges. Angliában a Temze folyó minden évben hónapokra befagyott, vásárokat lehetett rendezni rajta egészen 1814-ig. Ma ez elképzelhetetlen. Németalföldön (Hollandia) ekkor találták fel a jégvitorlázást. Ezek a jelentős éghajlati változások, zöld Grönlanddal, befagyott Temzével azt jelzik, hogy a klímaváltozás igenis jelen volt mindig, ráadásul olyan periódusban, amikor az ember ipari tevékenységével még meg sem jelent.

Hogyan hat a Nap a Földre? A napsugárzás ereje befolyásolja a felhőképződést, ez pedig az áramlásokat, viharok képződését stb. A napsugárzás kapcsolatba lép a természeti világgal és ez szén-dioxid képződést okoz. Azt ne feledjük, hogy az ember is felelős a szén-dioxid képződésért pl. a gyáripari termelésen és erőművek használatán kívül az intenzív mezőgazdálkodással, de erről majd a folytatásban.

A Föld belsejében lejátszódó magmatevékenységek, vulkánkitörések és a Föld tengelyének dőlésszögének változása sem kap elég figyelmet a klímakutatóknál. Egy orosz szakértő legújabb kutatása szerint az északi-sarki jég olvadása valójában a magmatevékenység eredménye: a földkéreg kőzetlemezei eltolódnak ez a hatás pedig elvonul az északi sarki területekre, ahol szintén megrepeszti a kőzetlemezeket amely réseken kiáramló hő megolvasztja a jeget, amely így leválik az egybefüggő jégrétegről. A Föld tengelyének dőlésszögének változása is jelentős befolyásoló tényező, elegendő ha ezredfokokat változik a dőlésszög, a beérkező napsugárzás erőteljesebb lesz az északi vagy déli sarkok környékén, ez történt a jégkorszak bekövetkezésekor és megszűnésekor. Valószínűleg sok már kutatás is zajlik és eredményeik publikálására várnak, de ezek nem igazán befolyásolják majd az IPCC (Éghajlatváltozási Kormányközi Testület) előre eldöntött irányvonalát, miszerint csak az ember a felelős a globális éghajlatváltozásért.

Források: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kis_j%C3%A9gkorszak

Connolly at al.: How much has the Sun influenced northern hemisphere                              temperature trends.