A klímakérdések utolsó része következik. Egy előadásban találkoztam a következő ábrákkal és tanulmányokkal, ezért szükségesnek tartottam mindezt megosztani, mivel pontosan illeszkedik az előző részekhez, de itt már tanulmányok ábráival tudom megmutatni azt, amit korábban leírtam.

Érdemes foglalkozni Milutin Milankovič matematikussal, csillagásszal, aki szerb származású, a Monarchiában élt a 19-20. században. Ő a bolygók klímájával foglalkozott a Naprendszerben, többek között a Föld változó klímájával is.

A Föld nem gömbölyű, hanem ellipszoid, az Egyenlítőnél az átmérője hosszabb, mint a sarkoknál. Emiatt az egyenlítői "dudor" nem a Nap felé irányul. Amikor a Föld forog és kering akkor a Nap erre a "dudorra" forgatónyomatékot fejt ki, amely igyekszik a földtengelyt az ekliptikára merőleges irányba fordítani. A Hold is hatással van erre. A földtengely elmozdulása a Nap és a Hold forgatónyomatékának hatására a precesszió, amelyet a csillagász is vizsgált.

A Földnek ugyanakkor van tengelyferdesége is, amely 23,5 fok. Ez viszont időnként változik.: 22,1˚ és 24,5 ˚ között nagyjából 41000 évente.

Ugyanakkor excentricitása is van, ami azt jelenti, hogy a Naphoz mérten nem mindig ugyanolyan távolságban kering, tehát nem egy kör alakú pályát jár be, hanem ellipszis alakút, tehát van, hogy közelebb van a Naphoz, van hogy távolabb. Ugyanakkor a Nap sem állandó elhelyezkedésű, szintén mozgásban van.

Miért lényegesek ezeket ismerni? Mert Milankovič ezt a 3 tényezőt és a napsugárzás intenzitását figyelembe véve megalkotta az elméletét, melyet Milankovič-elméletnek nevezünk. E szerint a Földre érkező napsugárzást időszakosan változtatja a földpálya excentricitása (bejárt pályája, távolság a Naptól), tengelyferdesége és precessziója (földtengely elmozdulása a Nap és a Hold forgatónyomatékának hatására).

Ezek következtében a Földön folyton változik a klíma: egyszer jégkorszakok alakulnak ki, egyszer pedig felmelegedések. Persze ezek tízezer években mérhetők. Természetesen nem magyaráz meg minden éghajlatváltozást ennek a néhány tényezőnek együttes hatása, de ezektől a tényezőktől nagyban függ, ugyanis egymáshoz kapcsolódó láncreakciókat indítanak el. Ilyen lehet a szén-dioxid mennyiségének változása.


A Milankovič-elmélet 1 millió évre visszamenőleg. Látható, hogy amikor minden vizsgált tényező maximumon van, akkor felmelegedési időszakok vannak, amikor a vizsgált tényezők csökkennek és haladnak a minimum felé akkor eljegesedési időszak következik be a Földön.


Amikor változik a hőmérséklet, vagyis emelkedik, akkor egy idő után megemelkedik a szén-dioxid mennyisége is, és ez ismét növeli a hőmérsékletet, növekszik a szén-dioxid mennyiség stb. Amikor csökken a hőmérséklet, akkor csökken a szén-dioxid mennyiség is. Honnan tudjuk mindezt? A déli sarkon végzett fúrások nyomán jégmagokat vágtak ki. Ezek hosszú henger alakú jégdarabok, melyek magában foglalnak több százezer évnyi adatot az aktuális időszakokról, úgymint: légkör összetétele, hőmérséklet, jégtömeg mennyisége. Az ezekből vett minták vizsgálatakor pedig megállapították, hogy azok egybeesnek a Milankovič-elmélettel.

Visszatérve a hőmérséklet és szén-dioxid mennyiség vizsgálatához. Ezekhez a henger alakú jégdarabokhoz úgy jutottak, hogy különböző állomásokon végeztek fúrásokat az Antarktiszon, ez a jég mintegy 800 000 évnyi adatot tartalmaz, és ebből jól megállapítható az, hogy először a hőmérséklet emelkedett, aztán ennek következtében a szén-dioxid mennyiség. Erről készített tanulmányt Leland McInnes 1987-ben, amely megjelent a Nature-ben. Tehát ez nem újdonság. Egy korábbi cikkben írtam arról, hogy Al Gore korábbi elnökjelölt egy pontosan fordított ábrával állt elő bizonygatva azt, hogy először a szén-dioxid növekedett, majd a hőmérséklet. Ez a tanulmány egyértelműen cáfolja mindezt.


A jégmintákból vett adatok. Először növekszik a hőmérséklet, majd ezután a szén-dioxid mennyiség és nem fordítva. 



A harmadik ábra Loehle és Mcculloch 2007-es és 2008-as tanulmányából van. A nulladik évtől napjainkig vizsgálták a hőmérséklet változásokat a Földön. Vettek egy viszonyítási értéket, ez jelenti a nullát, az az érték, ami a Földünkön tapasztalt átlaghőmérséklet, és ehhez képes mennyivel nőtt vagy csökkent az átlaghőmérséklet az évszázadok során. A mínusz azt jelenti, hogy csökkent bizonyos fokkal, ami nem jelentős, hiszen a legnagyobb csökkenés is csak 0,9 fok, a növekedés pedig azt jelenti, hogy növekedett ehhez az átlaghőmérséklethez képest, a legnagyobb növekedés 0,8 fok volt. Ez nem tűnik soknak, de egy adott korszakot tekintve ezek jelentősek lehetnek, mivel csökkenéskor hosszabbak a telek, a hideg időszakok, befagynak a folyók, jelentős jégmennyiség keletkezik a sarkokon, jelentősen növekednek a gleccserek stb. Hőmérséklet-növekedéskor pedig olvadnak a sarkköri jegek, a gleccserek eltűnnek, felolvad az állandóan fagyott talaj, sokkal hosszabb ideig tart és forróbb a nyár, rövidebb a hideg időszak.

Az ábrából az látható, hogy 1800-tól napjainkig, vagyis az iparosítás időszakától kezdve a kilengés 0,2 fok körüli, 1950-től növekszik 0,5 fok körülre. Volt-e ettől nagyobb felmelegedés? Igen, méghozzá 3 alkalommal is, és jóval nagyobb mértékű volt: 600-800 között, 800 és 1000 között, amikor is 3-szor magasabb volt a felmelegedés mértéke mint most, és 1200-1400 között. Vagyis azt hangsúlyozni, hogy az ember a tevékenységével az egyedüli felelős a hőmérséklet-növekedésért ez hazugság, szándékos félrevezetés. 1000 környékén 3-szor nagyobb volt a hőmérséklet-növekedés, ekkor fedezték fel Grönladot is, ami magyarul Zöld szigetet jelent, nem véletlenül, ugyanis akkoriban zöld volt rétekkel, legelőkkel. Viszont 1000 környékén nyoma sem volt semmiféle fosszilis anyagoknak a felhasználásának nagy mennyiségben.

Volt lehűlési periódus is? Igen, 1400-tól 1800-ig, amit kis jégkorszaknak is neveznek. Erről írtam korábban. Ma már nem globális felmelegedésről beszélnek, hanem globális klímaváltozásról, ami magában foglalja a lehűlést is. Egyes helyeken növekszik majd a hőmérséklet, egyes helyeken csökken. Ez sem újdonság. Erről szólt az elmúlt 2000 évünk is, ez jól látható. Tehát csak az emberi tevékenységre kenni a klímaváltozást egyértelműen félrevezetés valamilyen cél érdekében. Mi lehet ez a cél? Tovább kontrollálni az emberiséget adókkal, új technológiák szükségességének elfogadtatásával, a világgazdaság, energiapolitika megváltoztatásával, félelemkeltéssel, riogatással klímakatasztrófák és egyéb szörnyűségek kihangsúlyozásával.

A Loehle-McCulloch vizsgálat. Tisztán látható az, hogy 2000 év alatt három periódusban is sokkal magasabb volt a hőmérséklet-növekedés mint ma. Ráadásul egy hosszú lehűlési időszak után vagyunk, mely 400 évig tartott. Így teljesen természetes ez a felmelegedés. Az 1950-től történő ugrás is természetesnek tűnik az előző évszázadok adatait megvizsgálva.

Az a helyzet, hogy klímaváltozás mindig volt és mindig lesz, függetlenül attól, hogy mi részt veszünk-e benne vagy sem. Ez ellen nem tudunk tenni. Ha teljesen karbonsemlegesek lennénk, akkor is változna a klíma. Mert nem az emberiség okozza. Kis mértékben hozzájárulunk, ez tény, de az emberiség legnagyobb hibája nem ez, hanem a súlyos környezetszennyezés és ennek mai napig tartó fenntartása és az elkövetkező évtizedekben tovább romolhat a helyzet. Miért? Vajon a tömérdek mennyiségben legyártott napelemek, szélerőművel, akkumulátorok nem válnak hulladékká? Vajon nem lesznek ezek évtizedek múlva veszélyes hulladékok, ráadásul millió tonna számra? Dehogynem. Csak ezt majd évtizedek múlva fogják előhozni.

Az elkövetkező években itt Európában és Észak-Amerikában vajon lehűlés vagy felmelegedés lesz? Nehéz megmondani, de az biztos hogy fel kell készülni a változásra, amely akár gyorsan is bekövetkezhet. Vannak akik lehűlést prognosztizálnak, ebben van realitás, hosszabbak lehetnek a hűvösebb időszakok, kitolódik a tavasz, szinte már a nyár köszönt be hirtelen májusban. Tehát eltűnhet egy időre a klasszikus négy évszak. Ez kihatással lesz az élelmiszer termelésre, de a méhészetre is és életünk minden területére. Egy biztos, erre a változásra fel kell készülni, mert bekövetkezik.

Ezekkel a cikkekkel azt akartam bemutatni, hogy ne higgyük el a médiában terjesztett hazugságokat, félretájékoztatásokat. Sajnos a tudósok egy jelentős része is ezt terjeszti vagy szándékosan, vagy kényszerből. Többségük már úgy nő fel, hogy ez lesz a vallásuk, ebben hisznek és olyanok mint a fanatikusan vallásos hívők, vallásuk a klímavallás, és emiatt nem hitelesek az én szememben, mert eleve a tanulmányaikban eltorzítják a valós tényeket, hogy azok megfeleljenek a hitüknek és az elvárásoknak, melyeket az őket támogató pénzügyi szereplők várnak el. Nagyon sok tudós viszont azért nem kap teret, azért nem beszélnek róluk, mert nem az elvárt válaszokat adják, vagyis nem az embert okolják mindenért, hanem más külső tényezőket tesznek középpontba, ahogyan láttuk mindig is ez volt. Ezek a tanulmányok bemutatják azt, hogy mi is a valóság. 

Nem vagyok klímaváltozás tagadó, épp ellenkezőleg, az előző cikkekben és ebben is bemutatom hogy a klímaváltozás létezik, de mindig is létezett függetlenül az emberi tevékenységtől. Hozzájárulunk  ehhez a változáshoz? Kismértékben igen. De mivel csak az emberi tevékenységet hangsúlyozzák ki, és emiatt erőltetik a gyors ütemű változásokat ez nagyon veszélyes lehet. Mert számomra teljesen egyértelmű, hogy ők (döntéshozók, terjesztők) pontosan tudják, hogy amit mondanak, az nem igaz, tehát valami más hátsó szándék áll a kijelentéseik mögött. Nagyon fontos, hogy felkészüljünk arra, hogy az elkövetkező években, évtizedekben bekövetkeznek olyan változások, melyek nem az előnyünkre szolgálnak majd. És arra is készüljünk, hogy megváltozik a klíma amihez alkalmazkodnunk kell. 


Forrás: hu.wikipedia.org/wiki/Milankovi%C4%87-elm%C3%A9let

              asc.ohio-state.edu/mcculloch.2/AGW/Loehle/

              serc.carleton.edu/details/images/174582.html