Már volt szó korábban az importmézek áráról és arról, hogyan lehet hamisítani a mézet és miért teszik. Az európai nagybani felvásárlók és címkézők érdeke természetesen nem lehet más, mint minél olcsóbb mézet felvásárolni, újracímkézni, csomagolni, majd eladni jelentős haszonnal. A termelő érdeke pedig nem lehet más, mint minél magasabb áron eladni a termékét, a mézet.

Az érdekek természetesen ütköznek, és a cél az lenne, hogy mindkét fél jól járjon. Racionálisan gondolkozva ugyanis a felvásárlók és csomagolók semmit sem érnek el, ha nincs méz, amelyet felvásárolhatnak, mert nincs méhész, aki eladja nekik a mézet. A valóság persze más. Pontosan tudják ezek a szereplők, hogy a méhészek bele vannak kényszerítve abba a helyzetbe, hogy eladják a megtermelt mézet, gyakorlatilag bármilyen áron. Ez az ár épp annyi, amennyire a termelő még csóválja a fejét, de elfogadja. Az elfogadás oka pedig a harmadik országbeli konkurencia és az, hogy valahogyan eladják a termékeiket és hozzájussanak a pénzükhöz amit egész éves munkájukért kapnak.

A mézek többségét ugyanis hordókban adják el, nem pedig üvegenként. Szlovákiában friss felvásárlási árakat tudok mondani: repceméz 2,80 euró, akácméz 5 euró, vegyes virágméz 3 euró. Ez a felvásárlási ár néhány éve még jóval alacsonyabb volt.

Európában az előállítási ár átlagban 3,90 euró, ez itthon valamivel alacsonyabb, de egy kezdő méhész esetében megfelel a valóságnak. Kezdő méhészként azt kellett tapasztalnom, hogy az első pár évben a kiadások jelentősen magasabbak mint a bevételek, és az előállítási ár nekem magasabb mint az évtizedek óta méhészkedőknek.

Az állapítható meg, hogy az egész méhészeti szezon az akác mennyiségétől függ. Ha jó az akáctermés akkor nyereségesek lehetünk, ha nem jó, akkor szinte biztos hogy nem leszünk nyereségesek. Ez egy elfogadott helyzet, amellyel minden méhész egyetért.

Ahhoz, hogy a méhésznek valamennyi nyeresége legyen egy megoldás lehetséges: üvegenként kell eladnia a mézet. Egy kistermelő számára ez nem könnyű, hiszen lehetőség szerint vevők tucatjait kell megszereznie, akik elégedett, visszajáró vevők. Ehhez kiváló minőségű termék és megfelelő marketingtevékenység szükséges. Erről majd máskor lesz szó.

Mennyibe kerüljön egy kiló méz? Milyen ár tekinthető reálisnak? A felvásárlási ár egy kiindulópont. Ettől jelentősen magasabb eladási árat kell meghatározni. Ez az ár ugyanis éppen csak fedezi a kiadásokat, ha fedezi egyáltalán. A méhész anyagi haszonért is dolgozik, nem lehet elvárni, hogy egész évben ingyen dolgozzon.

Kiindulópont továbbá az az ár, amely áron az üzletekben kínálják a mézet, valamint az az ár, amennyiért más termelők kínálják a mézet. Milyen termelők árait vegyük figyelembe? A környékünkön tevékenykedő méhészek, a más térségekben méhészkedők árait, valamint azokét, akik saját márkanév alatt kínálják termékeiket. Ebből meghatározható egy elfogadható eladási ár, amelyre mi magunk is rábólintanánk, ha mi lennénk a vevők. Ennek fényében határoztam meg mézeim árát.


Amennyiben érdekel a termékem, jelezd bátran a hello.mehesz@gmail.com címen.