A méhek szinte teljes életüket sötétségben töltik. Így
valamilyen módon kommunikálniuk kell egymással és ismerniük kell a kaptáron
belüli helyzetet. Erre szolgálnak a feromonok, amelyek illatanyagok, melyeket a
méhanya, a fiasítás, és az egyes méhek is kibocsátanak. Ezeket érzékelve tudják
a méhek mi zajlik a családon belül, és ezek befolyásolják a méhek viselkedését,
tevékenységeiket. A méhanya által kibocsátott feromonokkal és azok hatásaival
majd a rajzással foglalkozó cikkekben lesz szó. Itt pedig a többi feromonról és hatásairól.
A dolgozó méheknek 3 fő feladatuk van:
- az élelemkeresés, amelyet a gyűjtőméhek végeznek
- az élelem feldolgozása a fiasítás számára és etetés, ezt a dajkaméhek végzik
- hosszú életű méhek, „pihenőméhekké” válása, hogy átvészelje a család a hosszabb élelemben és vízben hiányos időszakokat.
Egyéb teendők még a „középidős” méhek számára a
nektártárolás, lépépítés, tisztogatás, őrzés.
A méhek tevékenységeire így hatnak a feromonok. A feromonok alacsony és magas szintje megváltoztatja az egyes funkcionális kasztok viselkedését. A méhek reagálnak az illatanyagok változásaira és ezek függvényében idősödnek, fiatalodnak, más tevékenységeket végezhetnek, szaporodásra vagy életben maradásra rendeződhetnek be.
Ahogy a fiasítások száma egyre növekszik, a család gyors népességnövekedésnek
indul. Folyamatosan kelnek ki a méhek, a fedett fiasításhoz képest a sejtekből
kikelő méhek 3-szor nagyobb helyet foglalnak el a lépen. Minden egyes
fiasítással teljesen teli keret 3 keretnyi méhet eredményez.
Az egyre nagyobb méhsűrűség és telítettség miatt az idősebb
dajkák átkerülnek a fészek hidegebb részébe, az újonnan kikelők tisztogatnak és
fednek, a szárnyaikat melegítik a melegebb fészekben. Néhány nap múlva ezek
lesznek a dajkák és készítik majd a pempőt. Az idősebb dajkákra már nem hat a
korábbi feromon, otthagyják a fiasítást és más dolgokkal kezdenek el
foglalkozni, mint virágpor raktározás, nektárátvétel és feldolgozás, lépépítés,
takarítás, szellőztetés, őrzés.
Ősszel amikor lecsökken a fiasítás és sok fiatal munkásméh
van, lecsökken a populáció, és elkezdenek felkészülni a pihenő időszakra. A
gyűjtőméheket kilökdösik, és a kaptárban maradó virágport a zsírtestjeik
feltöltésére fordítják a pempőtermelés helyett. Ezzel a megmaradó méhek fiatalok
maradnak hosszú időre, hónapokra, a pempő hiányában a gyűjtőméhek viszont
nagyon hamar elöregednek és folyamatosan elpusztulnak.
A közép idős méhek a nektár elvevők és feldolgozók. A
gyűjtőméhek a bejárathoz közel a táncterületen adják át a nektárt, amelyet vagy
a dajkáknak adnak, vagy tárolják a sejtekben. Amikor nem találnak üres sejteket
tárolásra, akkor ez elkezdi őket stimulálni, fehér színű zugépítményeket
építenek, ez jelzi azt, hogy bővíteni kell, lépet kell kiépíttetni. Amíg a
munkások dajkák vagy közép idősek, akkor hosszú életűek, amint elkezdenek
gyűjtögetni, lerövidül életük.
Intenzív hordási időszakban 2 hétig élnek. A gyűjtőméhek
feromonja az etil-oleát jelzi a középidős méheknek hogy van belőlük elegendő. Amint
lecsökken a gyűjtő méhek száma pl. sok a nektár, vegyszerek pusztították őket,
elhullanak, akkor ez a feromon hatni kezd a középidős méhekre és gyűjtőkké
alakulnak át. Tavasszal alacsony a dajka/fiasítás arány, a fiasítás hormon
magas, így a többség bentlakó méh lesz. Amint megnő a létszám, megnő a
dajka/fiasítás arány, a fiasítás hormon arányaiban lecsökken, így megnő a
középidős méhek aránya, amelyek a hordási időre lesznek felhasználhatók. Mivel
a gyűjtögetés veszélyes, így a munkásméhek legnagyobb része a biztonságot
választja, elfoglalja magát a kaptáron belüli munkákkal és csak a
legszükségesebb esetben lesznek gyűjtők. Ezért fontos a hordási időszakra,
amely egy rövid időszak időzíteni a gyűjtő méhhé válást.
Ha a méhek stresszhelyzetbe kerülnek, vagy megbetegednek,
megsérülnek, akkor fiatalabban válnak gyűjtőkké, mint kellene. Ezért jelent
problémát a fertőzés megjelenése, mivel beindul az öregedés folyamata és ez
könnyen elnéptelenedéshez vezethet.
Hordási időben a raktározó munkát végző középidős méhek
behordhatják nektárral a fiasításnak szánt részt a lépben, így korlátozva az
anyát a fiasításban, majd hordás végeztével kitisztítják a fészekrészt, és
ezzel a hordásban elhullott méheket könnyen tudja az anya pótolni új
fiasítással. Ha megkönnyítjük a méheknek a nektárhordást üres keretekkel, az
segít a rajzás megakadályozásban is, és növeli a mézmennyiséget. Intenzív
hordási időben elég 1 fiók fészeknek anyaráccsal elválasztva, erre tesszük a
mézőrt, akár többet is, kiépített lépekkel, akár kicsit mézesen is. Ezt
kedvelik leginkább a középidős nektárraktározó méhek.
Erős hordási időszak után a család kevés virágporral
rendelkezik, ez lecsökkenti a fiasítás számát is, valamint legyengül a család.
Az éhezés időszakában a méheknek élelemre van szüksége (nyáron), mivel az
újonnan kelő méhek, amelyek nem találnak élelmet azonnal nektárgyűjtő méhek
lesznek, és a család rohamtempóban öregszik el, a méhek pedig tömegesen
hullanak el.
Azok a dajkaméhek, amelyek nagyobb mennyiségű fiasítást
gondoznak, nemcsak egy stresszhelyzetbe kerülnek, hanem a fiasítás feromonja
megakadályozza hogy hosszú életű, téli méhekké váljanak. Ennek a feromonnak a
hiánya vagy alacsony szintje meghosszabbítja a méhek életét. Ezért lényeges,
hogy késő ősszel már csak nagyon kevés fiasítás legyen, vagy egyáltalán ne
legyen. Az augusztus végi, szeptemberi fiasítás megléte fontos, ezért ne
engedjük, hogy ilyenkor a fészekben sok méz legyen, mivel ez elveszi a helyet a
fiasítástól, az anya kevés petét tud csak lerakni emiatt.
Amikor új családot készítünk a rajzás megakadályozására és fiasításos keretet használunk erre akkor az eredeti kaptárunkban a visszatérő méhek öregebb gyűjtők lesznek, az új kaptárunkban pedig kiegyensúlyozott népességünk lesz, majd ha szükség van rá, ezek a méhek átalakulnak olyan méhekké, amilyenné kell. A gyűjtőméhek is vissza tudnak alakulni, ha csak keveset repültek. A gyűjtőméhek feromonja az etil-oleát a fiatal méhek érésére vannak hatással. Ennek a feromonnak az átadásával a középidős méhek gyűjtőméhekké alakulnak át. Hordási időben a családon belül kialakul egy egyensúlyi helyzet, mivel nemcsak gyűjtő méhekre van szükség, hanem raktározó méhekre is. Esős időben, vagy virágzási időszakok között, amikor a gyűjtőméhek várják a felderítő méhek jelzését ez a hormon jelez a középidős méheknek, hogy várjanak, nincs szükség rájuk átalakult formában.
0 Comments
Megjegyzés küldése