A méhésznek ismernie kell a környezetét annak érdekében, hogy fel tudjon készülni a méhészeti szezonra. Egy méhészkedni vágyó személy vagy kezdő méhész számára nagyon hasznos lehet az, ha körbejárja azt a területet ahol méhészkedni szeretne vagy felkeres helyi méhészeket, akik beszámolnak arról, milyen növények és általában milyen nagyságú területen találhatók az adott körzetben. Így képet kap arról érdemes-e elkezdenie méhészkedni, illetve mennyire leterhelt a helyi méhlegelő. A méhlegelőkről és legfontosabb méhészeti növényekról nyújt egy kis segítséget ez a cikk. 

A méhek trópusi állatok, ennek ellenére mindenhol elterjedtek, képesek átvészelni a legkeményebb hidegeket is, ha a természetben megfelelő menedéket találnak, vagy a méhészek megfelelően védik, takarják a fészküket. A Kárpát-medence egésze alkalmas méhészkedésre, viszont ezek a területeken eltérőek az időjárási viszonyok, és a méhészkedési lehetőségeket ezek a viszonyok határozzák meg.

A méhek számára a méhlegelők nagysága és minősége a döntő tényező, vagyis mennyi ideig és milyen minőségű és mennyiségű növényzet áll számukra rendelkezésre. Van ahol egyszer nagy bőséget biztosít a terület, máskor pedig hosszú ideig tartó teljes hordástalanságot, vagy hosszú ideig tartó száraz, csapadékmentes időszakot. A legjobb ha egész éven folyamatosan van valamilyen virágzó növény, ezt a megfelelően eloszló csapadék biztosítja.

Ha méhészkedésünkről akarunk beszélni, jellemző az, hogy már egy ilyen területen is, mint a Kárpát-medence legalább 2 hetes eltérések vannak az egyes méhészeti munkafolyamatokban, mivel az eltérő időjárási viszonyok miatt eltérő időben indul meg a természet, korábban virágoznak az egyes fő nektárt adó növények. Így Dél-Magyarországon 2 héttel korábban zajlik minden mint nálunk a Bodrogközben, miközben Észak-Szlovákiában legalább 1-2 héttel még később indul be a természet és ehhez kell igazodnia a méhésznek.

A tél korábban csapadékos volt, sok hóval, egyenletes hideggel, az utóbbi években ez változott, egyre kevesebb a hó, gyakoribb az eső és a hőingadozás, előfordul +10 fok, de -15 fok is. A méhek számára a legkedvezőbb az egyenletes hideg, mivel télen pihennek, így nem jó, ha felmelegszik az idő, mert akkor aktívabbakká válnak, mikor pihenniük kellene.

A tavasz főleg délen korán beköszönt, február végén már aktívak a méhek. Nálunk ez március közepére tehető. Ekkor indul be a virágporhordás, a tömeges virágporhordás április elejére tehető. Olvastam olyat egy észak-szlovákiai méhésztől, hogy ő csak április közepén nézi át először a méhcsaládjait.

A méhek életére a legalkalmasabb időszak a tavasz, és a tavaszból a nyárba történő átmeneti időszak, az április, május, június hónapok. Ekkor gyakori a rendkívül gyorsan változó időjárás, egyszer napokig tartó hideg, majd hirtelen felmelegedés. A legrosszabb mikor beköszöntenek a fagyos napok, ezek tönkre tehetik a virágzást, vagy a rügyek kipattanását. A méhek munkáját hátráltatja az ilyen időszak, 2021-ben nagyon is jellemző volt ez az időjárás.

Nyáron a hosszú szárazság okozhat gondot. Miért okoz problémát a hosszú ideig tartó szárazság? A növényeket kiégeti, a méhek nem tudnak miről gyűjteni és ez csökkenő fiasítást eredményez. A méhek elöregednek, nincs utánpótlás, a család elnéptelenedik, ez veszélyezteti a sikeres áttelelést. Ha nem biztosítunk elegendő vizet számukra, a családjaink fejlődése nagyon gyorsan visszaesik. Sajnos a túl sok eső sem jelent jót. 2020-ban akácvirágzás után 2 hétig szakadt az eső, a méhcsaládjaim közül több is teljesen elpusztult, a többi család is nagy nehézségek árán vészelte át ezt az időszakot, teljesen elvesztették készleteiket és megszűnt a fiasítás.

Az enyhe hosszú ősz kedvező. Ha egész éven furcsa időjárást tapasztalunk, valahogy az ősz olyan mint szokott. Ilyenkor nagyon sok virág ad virágport, amely gyűjtése kulcsfontosságú az átteleléshez.

A sikeres méhészkedéshez jó méhlegelő kell. A méhek virágport gyűjtenek, valamint nektárt. Vannak virágport adó virágok és vannak melyek nektárt adnak. Tavasszal virágport ad: mogyoró, fűzfélék, éger, szil, nyárfa, tölgy, gyertyán valamint gyümölcsfák, bokrok. Nektárt az erdők aljnövényzete adja: hóvirág, ibolya, keltike, boglárkafélék, juharok, füzek, bokrok, gyümölcsfák mint az őszibarack.

A tavaszi fejlődést segíti a gyermekláncfű, mocsári gólyahír, bíborhere, árvacsalán.

Nálunk tavasszal virágzik a fűz, vadszilva, galagonya, som, kökény, csipke, valamint nagy területeken a gyermekláncfű.

Tavasszal robbanásszerűen növekszik a méhcsalád, ilyenkor mindent amit összegyűjtenek el is fogyasztanak, így folyamatosan szükséges az utánpótlás, ezt akasztja meg időnként a hideg, szeles időjárás, gyakran fagyokkal.

Az a méz, amelyet elveszünk a méhektől többletfelhalmozásuk eredménye. Nekünk méhészeknek az igazi feladatunk úgy irányítani a méhcsaládok fejlődését, hogy képesek legyenek a megfelelő időszakra többletnektárt hordani és ebből mézet készíteni. Egy méhcsalád egy évi mézszükséglete 70-90 kg, ha 10 kg mézet akarunk elvenni tőlük, ahhoz 100 kg mézet kell termelniük. A leghatékonyabb a gyűjtésük, ha 3 km-es körzeten belül gyűjtögetnek, kedvezőtlenebb időjáráskor ez 2 km-re szűkül. Vagyis hiába mézelnek a növények, vagy adnak virágport, ha nagyon messze vannak a kaptáraktól, vagy a családban kevés a gyűjtőméh, akkor nem fogunk mézet pergetni.

Az első ilyen nagy mennyiségű nektárt adó növény a repce. A repce fürt virágzatú, a növényt magjáért termesztik, melyből olajat sajtolnak. A napraforgó után a legkedveltebb olajnövény. A hordás 10-14 napig tart, a mézet folyamatosan érlelik a méhek. Sajnos a mezőgazdaságban történő változások a repcét is érintik, megtörténik, hogy nem megfelelő időben és szerrel kezelik a repcét, így a gyűjtőméhek elhullanak, de igazán jelentős változás az olyan repcefajta, amely nem ad nektárt, így hiába virágzik, a méhek nem tudnak gyűjteni róluk. Április végén kerülnek fel a mézőrök, és kb. május 15-20-ig vannak fent a repcével. Ekkor pergetünk, mert jön a legfontosabb mézelő növényünk az akác virágzása.

Az akác a legfontosabb mézelő növény, a legtöbb méz akácméz. Virágzása 10-14 napig, hidegebb talajon 12-18 napig tart. Mézelésére legalább 17 fok kell, a legnagyobb hozamot 22-26 fokon adja. A nagyon meleget nem viseli jól, leégnek a virágai. Az akác jellemzője az, hogy nem virít mindenhol egyszerre, a legkorábbi és legkésőbbi virágzás között 2 hét is eltelik, így a vándorméhészek két virágzást is kihasználhatnak. Az akácot a méhek a virágzás első napjaiban nem tudják kihasználni, mert a virág kemény, rugalmas, miután megpuhul a virág, fonnyad, akkor tudnak róla megfelelően gyűjteni. Az eső az első napokban nem árt a virágoknak, a későbbiekben igen, az erős szél is károsítja. A méhészkedők leginkább olyan helyeken csoportosulnak, ahol akácerdők vannak, ezért előfordul az, hogy túlterheltté válik a legelő és nem értik miért nincs elegendő akácmézük. Nálunk az a jellemző, hogy egyre több méhcsalád van az adott akácoson, eddigi tapasztalatom, hogy az erős méhcsaládok 15-20 kg akácmézet tudnak készíteni, néhány nagyon erős család ennél többet is.

Akác után jön egy hordástalan időszak, ami alatt van, hogy etetni kell a méheket, ha elegendő a készletük akkor nem szükséges. Ezt az időszakot áthidalhatjuk ha vannak a mezőkön bükkönyfélék, herefélék, baltacim, lucerna, koriander, pohánka, somkóró, vagy vaddohány. Fák közül a hárs és szelídgesztenye jelentős, de egyes helyeken akad bálványfa, ezüstfa, lepényfa, japánakác, gyalog akác. Egyéb gyomnövények és más növények közül a vadrepce, repcsényretek, bogáncsfélék, kígyószisz,
búzavirág, acat, zsálya, borágó, sárga somkóró, selyemkóró, aranyvessző vagy más néven szolidágó.

Egyes helyeken hárserdő is található, a hársméz nyugtató hatású, meghűléses betegségekre, köhögés ellen hatásos, idegesség ellen, gyomorsav túltermelés miatti emésztési zavarok gyógyítására is jó.

Van ahol facéliát vetnek, másnéven mézontófű, a nevéből adódóan nagyon sok nektárt termel rövid idő alatt.

A napraforgó is jó hordást ad, fedezi a méhcsalád nyárvégi szükségleteit, és a téli élelemkészlet egy részét is adja. A napraforgó a legkedveltebb olajnövény. Fészekvirágzatú, kölcsönös beporzással rovarok termékenyítik meg.  A vegyes virágméz-mely napraforgót is tartalmaz- pergetésére általában augusztus 6-10 körül kerül sor, ezután vesszük le a mézőrt és marad a fészek, melyben már a téli élelemkészlet egy részének is bent kell lennie.

Összefoglalva nálunk a Bodrogközben három fő nektárt adó növény van: repce, akác, napraforgó, ezt egészítik ki a mezei virágok, egy kevés hárs. Tavasszal virágport adnak bokrok, gyümölcsfák, gyermekláncfű, egyéb virágok, ősszel szintén virágport adnak a mezei virágok. Évtizedekkel ezelőtt nagy területen termesztettek tököt, uborkát, dinnyét, hereféléket, lucernát, így egy éven négyszer is pergethettek a méhészek, ma három pergetés van, amely közül egyre inkább csak az akác az, amely hozza a megfelelő mézmennyiséget, a repce és a nyár végi vegyes virágméz mennyisége ettől elmarad.

Az erdőkben méhészkedők egyszer pergetnek, a méhek egész éven gyűjtenek bokrokról, fákról, aljnövényekről, vagy éppen mézharmatot.