A méhek az állandó fészekhőmérsékletet szeretik, és igyekeznek fenntartani, ha nagyon lehűl a fészek hőmérséklete akkor a fiasítás megfázik és tönkre mehet. Ezért mindig ahhoz kell igazítanunk a kaptárbontást, hogy milyen idő van, mennyi ideig dolgozhatunk a családdal, mennyi ideig lehet takaratlan a fészek. Sokszor nem szükséges kaptárt bontani, elég a kijárót megnézni, vagy serkentéskor egy pillanatra levenni a takarást. De van amikor feltétlenük kaptárt kell bontani, vagyis szükséges átnéznünk a családot.

Az első teendőnk az, hogy fejben átgondoljuk mit is akarunk csinálni. Mindig előre tervezek, megtanulom azokat a teendőket, amelyeket el kell végezni az évben. Megnézem az erről szóló videókat, elolvasom a könyveket, jegyzeteket készítek, kinyomtatom a teendőket és megjegyzem. Gyakorlással még könnyebben az ember fejében rögződik minden, de a biztonság kedvéért minden egyes hónapban előre átfutom mik a teendők, vagyis februárban átnézem mi a teendő márciusban, márciusban átnézem mi a teendő áprilisban stb.

Megnézem az időjárás jelentést, és azokat a napokat kiválasztom amikor ideálisnak gondolom a méhekkel való munkát. Legyen legalább 15 fok, ne legyen hirtelen változó időjárás, ne legyen erős szél. Ha erős szél támad munka közben, ami kora tavasszal gyakori, akkor csak pillanatokra nézem meg a családot, vagy kivárom, míg egy pár percre elcsendesedik a szél. Ha erős a szél, folyton a takarás után kell szaladgálni, a méhek is nyugtalanok, rengeteg idő elmegy fölöslegesen ezekre. 

Megtörténhet, hogy kaptárt kell bontanunk akkor, amikor nem ideálisak a körülmények, pl. télen tudjuk azt, hogy egér vagy cickány ment a kaptárunkba. Velem az éven előfordult ilyen. 1 családnál kaptárt kellett bontanom, meg kellett néznek a cickányok csak bementek, vagy fészket is készítettek. Azokhoz a keretekhez, ahol a fürt volt nem nyúltam, nehogy megbontsam a telelőfürtöt vagy zavarjam a méhek pihenését. 

A méhek szeretik a nyugalmat, ezért érdemes mindent előre elkészíteni, hogy a kezünk ügyében legyen, hogy ne legyen sokáig nyitva a kaptár. Ezzel a rablás lehetőségét is el tudjuk kerülni. Füstöt akkor használjunk, ha szükséges, a sok füst vagy rossz füstölőanyag zavarhatja a méheket, ahogy a hirtelen mozdulatok is.

Ha már előre tudom milyen munkát akarok elvégezni, akkor tudom milyen eszközökre van szükségem. Előre elkészítem a füstölőt, a kaptárvasat, kefét, füstölőanyagot, gyújtót, kereteket, talicskát, kaptárfiókot, mindent amire éppen szükség van. Van egy kerettartó állványom, amit magammal tudok vinni minden egyes kaptárhoz, készítettem egy táskát övvel, amibe a kefét, kaptárvasat, kést teszem. A füstölőt megpakolom, begyújtom, miután megfelelően füstöl akkor viszem a kaptárakhoz. Készíttettem egy talicskát, néhány alkalommal nagy hasznát veszem, erre rakom a fiókokat, kiépített és műlépes kereteket, vagy erre teszem a méztéri fiókot.

A méhésznek úgy kell felöltöznie és elkészülnie ahogyan szükséges és ahogyan szereti. A méhek nem szeretik az alkohol szagát, az istállószagot a parfüm illatát, az izzadságszagot, vagy egyes samponokét. Vannak méhészek akik teljesen beöltözve szeretnek dolgozni, vannak akik trikóban és rövidnadrágban. 

A méhek természetéhez igazodom, nem használok parfümöt, nem fogyasztok alkoholt amikor a méhekhez készülök. Én egyáltalán nem szeretem a méhszúrást, így mindig beöltözök méhészruhába és felveszek egy bő nadrágot, amin nem tudnak mászkálni és átszúrni. A kesztyűt is felveszem, nem éri meg a sok csípés, nagyon sok méhész kesztyű nélkül szeret dolgozni.

Mindig a kaptár mögött állva dolgozzunk, vagy oldalról, de sosem a kijáró előtt állva. A kaptár mögött nyugodtan dolgozhatom, a méhek előrefelé repülnek ki, a kaptár mögött kevesen repkednek. A kaptártetőt mindig a szomszédos kaptárra teszem, ahogy a takarást is. Ha jól füstölünk, akkor a méhek nem kezdenek támadni. Mindig úgy füstölök, hogy az ahhoz igazodjon, amit éppen csinálni akarok, illetve amilyen kedve van a méheknek. Vannak időszakok, amikor a méhek nyugodtak, szinte alig támadnak, ilyenkor elég kevés füst. Tavasszal virágporhordás vagy repcehordás idején nagyon agresszívek a méhek, olyankor több füstöt használok és ilyenkor rengeteg méh támad. Amikor felemelem a fóliatakarást, rögtön aláfüstölök, hogy a méhek ne érkezzenek támadni. Ilyenkor teleszívják magukat mézzel és lenyugszanak. Jó megoldás még az is, ha belerúgunk a következő kaptárba. A rázkódástól a méhek felbolydulnak és teleszívják magukat mézzel, ez hasonló a füstölés módszeréhez. 

Mindig nyugodtan dolgozzunk úgy, hogy stabilan álljunk a lábunkon és ne hadonásszunk. Egyszerű mozdulatokat csinálok, ha agresszívek a méhek, akkor lassú mozdulatokat. Van egy szabály ami alapján kivesszük a kereteket. Ez nálam kétféleképpen működik. Néhány fiókom belül épp olyan méretű, hogy a keretek teljesen faltól falig érnek. Ennek oka, hogy idővel megdagadnak a keretek, és a kaptár fala is. Ilyenkor meglazítom a legszélső két keretet és az utolsót veszem ki először, azt félreteszem, majd ezután a másodikkal kezdem az átvizsgálást.

Ha olyan a fiókom, hogy van hézag a keretek és a kaptár fala között, akkor meglazítom a szélső két keretet és a második keretet veszem ki először. Mindig kiveszek legalább két keretet, hogy könnyebb legyen a többi keret mozgatása. Mivel az anya általában a középső kereteken van, így azokat a kaptárban hagyom, nehogy véletlenül az anya kiessen a földre. Ha rendezgetni akarom a kereteket, akkor könnyen megtehetem, mivel van elég hely a kaptárban.