A beporzó rovarok a virágos növények megtermékenyítését végzik, ezért munkájuk felbecsülhetetlen. A mezőgazdasági növények nagy többsége, a gyümölcsfák, bokrok termés nélkül maradnának, vagy csak nagyon kis mennyiségben teremnének, ha nem végeznék el a feladatukat a beporzó állatok. Az élőhelyük és egyedszámuk évről évre csökken, ezért fokozottan védeni kell őket. 

A leggyakoribb és mindenki által ismert beporzó a háziméh. De a méhen kívül milyen egyéb hasonló beporzó rovarok vannak a térségünkben? Ezeket mutatom be röviden képekkel.


Jól megférnek egymás mellett 


Poszméhek- dongóknak is nevezik, társas méhek, bundásak, hosszú szájszervük van, így sok olyan növény virágába is behatolnak, ahová a háziméh nem tud. Nagy testűek, és hangosak, ennek ellenére egyáltalán nem veszélyesek. Leggyakoribbak az erdei, mezei, földi és kövi poszméhek.


Mezei poszméh


Kövi poszméh



Földi poszméh


Erdei poszméh



Fadongók- bundás állatok, de nem fekete-sárga-narancssárga színűek, mint a poszméhek. A kék fadongó korhadó fába fészkel, költőcsöveket használ, így szaporodik. Szinte teljesen ártalmatlan.


Kék fadongó


Magányos méhek- nevükből eredően nem társas méhek. Ilyenek a szabóméhek, melyek a növények leveleiből metszenek ki félhold alakú sarlókat a bölcsőikhez, vagy a fazekasméhek, melyek sárból építkeznek. A szarvas faliméh nádszálban készíti a sejteket.


Szarvas faliméh


Szabóméh


Fazekasméh


Társas darazsak- méhekhez hasonlóan hártyásszárnyúak, sárga-fekete csíkosak, fullánkjukkal többször is képesek szúrni, a méhekhez hasonlóan vannak társas és magányosak is. A legtöbb faj papírfészket készít. Nagyon sok faj takarító, eltakarítják az elhullott állati maradványokat, megeszik a gyümölcsöket stb. A darazsak nem kimondottan beporzók, húst is, gyümölcsöt is esznek. A legismertebb társas darazsak a franciadarázs, németdarázs, kecskedarázs, papírdarázs, lódarázs. A lódarázs nagy méretű rendkívül veszélyes tud lenni és fájdalmas a szúrása.


Franciadarázs



Németdarázs


Papírdarázs



Kecskedarázs


Lódarázs



Magányos darazsak- agyagból, sárból készítenek fészket. Ilyen faj a lopódarázs. Vannak fémdarazsak, melyek csillogó színűek, a sarlósfürkészek más testalkatúak, oldalról lapított testük van, de a darazsakhoz tartoznak.


Közönséges szitásdarázs


Feketenyelű lopódarázs


Barnalábú lopódarázs


Fémdarázs


Fürkészdarázs


Lepkék- a virágok illatosak, színesek, ez segít a lepkéknek tájékozódni, a nappali lepkék a színek szerint tájékozódnak, az éjjeli lepkék az illat alapján. Pödörnyelvük van, mely hosszú, elérik a nektárt bármilyen mélyen is van. Ide tartoznak a tarkalepkék, szemeslepkék, pillangók, üvegszárnyú lepkék, csüngőlepkék.


Közönséges tarkalepke

Szemeslepke


Pillangó


Pillangó


Csüngőlepke


Üvegszárnyú lepke



A lepkékhez tartoznak a szenderek- hasonlóak a kolibrikhez, nagyon jól manővereznek. Nagyon hosszú pödörnyelvük van, a nektárt szívják. Legismertebb a kacsafarkú szender, szőlőszender, folyófűszender.


Kacsafarkú szender



Folyófűszender


Szőlőszender



Zengőlegyek- sok faja van, nálunk mintegy 400 él. Hasonlítanak a darazsakra, méhekre, nagyságuk 4 és 20 mm közötti. A kifejlett ivarérett zengőlégy látogatja a virágokat, virágporral, nektárral, mézharmattal, növényi nedvekkel táplálkozik.


Gyakori fűzengőlégy


Kis kertizengőlégy


Tarka darázslégy


Mezei zengőlégy



Közönséges herelégy



Közönséges zengőlégy



Ékfoltos zengőlégy



Zizegő comboslégy




Fotók: flickr.com