Ha úgy döntünk, hogy saját magunk számára nevelünk
anyákat, megtehetjük. Az, hogy ezek az anyák milyen minőségűek lesznek, sokszor
kérdéses. Vannak olyan módszerek, melyekkel kiváló anyákat lehet nevelni. Még
úgy is, hogy nem vagyunk profi, képzett méhanyanevelők és minimális a
felszerelésünk. A méhcsaládok alapból bizonyos időnként saját maguk cserélik le
az anyáikat, ezt nevezik csendes anyaváltásnak.
A méhészek mindig kiváló anyákat akarnak, hiszen a
család így tud nagyon szép ütemben fejlődni, növekedni. Így a legtöbben párzott
anyákat vásárolnak hivatalos anyanevelőktől. Azonban ezek az anyák is lehetnek
selejtesek, gyenge minőségűek. Jellemző, hogy 1/3-uk kiváló, 1/3-uk közepes,
1/3-uk gyenge minőségű. Ha ez így van, akkor miért ne nevelhetnénk saját
magunknak anyákat fillérekből? Az anyanevelés legfontosabb hozadéka az, hogy
tervszerűen cserélhetünk anyákat, vagy időzítetten hozhatunk létre új
családokat, bővíthetjük méhészetünket.
Mivel nem vagyunk profik, lássunk néhány egyszerűen kivitelezhető módszert.
Később egy másik cikkben leírom én hogyan nevelek anyákat saját célra. Itt most
mindenki válogathat a kedvére való módszerek közül:
1. módszer- túlnépesítés
Szűkítsük le a
teret a méhek számára, vegyük ki az üres kereteket, amelyekbe fiasítana az anya
és amelybe készleteket hordhatna a család. Ez elindít egy rajzási folyamatot,
amelynek első jeleként anyabölcsőket, rajbölcsőket kezdenek építeni. Mivel
nagyon sok a dajkaméh és van intenzív hordás, jó minőségű és nagy mennyiségű
pempőt fognak készíteni a bölcsőben nevelt anyák számára.
Itt
viszont felmerül néhány probléma:
- ha nem figyelünk oda, akkor legalább 1 anya kibújik és megöli a többi bölcsőben levő anyát, nehéz pontosan kiszámítani mikor fognak kibújni az anyák, mivel nem tudjuk mikor kezdték el nevelni őket
- ha nem figyelünk oda megrajzik a család, ez szinte biztos, kérdés, ha megrajzik, beáldozzuk-e ezt az egy családot azért, hogy sok bölcsőnk legyen
- kérdés az, milyen anya lesz a rajbölcsőből. A rajbölcsőből kelt anya kiváló anya, ezt tudjuk. Viszont a család akár 20-30 rajbölcsőt is készít, így viszont egyértelmű, hogy ennyi anya nem lehet kiváló minőségű. Egy nagyon erős dajkacsalád, amelyet direkt anyanevelésre készítenek el egyszerre kb. 16 anyát tud nevelni, egy törzscsalád, amelyet nem erre terveztek nyilvánvalóan kevesebbet. De 8-10 anyát egy ilyen család is nevelhet. A többi bölcsőben viszont gyengébb minőségű anyák vannak
Ilyenkor
azt tehetjük, hogy minden nap kontrolláljuk a családot. Mivel le vannak
korlátozva, az anya már nem fiasít, csak a kikelő méhek helyére, alig kell új
fiasításokat nevelni, csak bölcsőket, ezért figyelnünk kell mikor kezdik el
nevelni a bölcsőkben az anyákat. Meghagyjuk a legszebb, legjobb 8-10 ilyen
bölcsőt, vagy kevesebbet, a többit elromboljuk. Ezeket fogják gondozni.
A bölcsőket
amiket készítenek a méhek kivághatjuk és más családokhoz tehetjük át, amelyeket
épp létrehozunk, ezeket a bölcsőket a lép felső részébe tegyük úgy, hogy az
anya gond nélkül ki tudjon bújni és ne sérüljön se a bölcső se az anya.
2. módszer- álcázás
Ennél a módszernél mi magunk
választjuk ki a megfelelő álcát (lárvát), és tesszük egy műanyag bölcsőbe. A
lárvának szép nagynak kell lennie és úsznia a pempőben. Legjobb ha életkora 12-24 órás. A fiatalabb azért nem jó, mert nem úszik a pempőben, az idősebb pedig azért nem mert sok munkáspempőt kapott már. Ezt kell kivennie a
méhésznek nagyon óvatosan. Ehhez eszközöket kell használni: /1/ műanyag
anyabölcsőt- ezek megvásárolhatók, erre készült keretekre kell felhelyezni,
melyre akár 40-50 ilyen bölcsőt is felhelyezhetünk, /2/ szemző eszközt,
amellyel fel tudjuk venni a lárvát és áthelyezhetjük a bölcsőbe, kínait
érdemes, /3/ egy anya nélküli kaptárt, amelybe fiasításos kereteket teszünk és dajkaméheket
rázunk be a keretekre, ez lesz a dajkacsalád, egy nappal később tesszük be
hozzájuk a keretet az anyabölcsőkkel. Ezt a családot etetni kell, teszünk be
mézes és virágporos keretet, és adunk cukorszirupot melybe vitaminokat teszünk
és fehérjés lepénnyel is etetjük. Ezek a dajkaméhek méhpempőt fognak termelni
mellyel az általunk készített bölcsőkben levő lárvákat fogják etetni.
1.
Első
lépésként válasszuk ki azt a családot, melynek a tulajdonságai megfelelnek
számunkra és keressünk olyan keretet, amelybe az anya nemrég fiasított. Minden
nap figyeljük meg a keretet, amelyet ki akarunk venni, hogy van-e benne pete és
megfelelő-e számunkra az életkora. 1 naposnak kell lennie, legjobb sötét léppel
dolgozni, abban könnyebb megtalálni a petéket.
2.
A
lárvát a 4. napon betesszük a bölcsőbe az eszközünkkel. Fontos, hogy amikor ezt
a szemző folyamatot végezzük, akkor meleg párás helyen végezzük a folyamatot,
hogy ne száradjanak ki a lárvák.
3.
Tegyük
be az anyabölcsőket a bölcsőtartó keretbe, és tegyük be a dajkacsaládhoz. A
dajkaméhek gondozzák a bölcsőket, lefedik és majdnem kelésig maradnak itt.
4.
Itt
eldönthetjük mit teszünk vele. Vagy betesszük családokhoz a bölcsőket, ahol
kikelnek, vagy hagyjuk kikelni egy anyazárkában és pároztatóba visszük. Frissen
kikelt anyát nem teszünk be családhoz, csak anyabölcsőt, vagy már bepárzott
anyát.
Az előnye
ennek a folyamatnak, hogy pontosan tudjuk hány napos a bölcső, az anya 16 napra
kel ki, ez fontos. Ehhez a módszerhez be kell szereznünk néhány felszerelést,
de nem kerülnek sokba. Illetve értenünk kell ahhoz, milyen módon válogassuk ki
a nevelendő fiasítást és biztos kézzel kell rendelkeznünk, hogy ne sérüljön az
álca. Ilyen módszert alkalmaznak a hivatalos anyanevelők is.
3. módszer- sejtkivágás
Kivágjuk azokat a sejteket, amelyben az álca van, de ezek 12-24 órásak legyenek és ússzaknak a pempőben, de idősebbek már ne legyenek, majd ugyanúgy bölcsőbe tesszük
és dajkacsaládban neveltetjük. Kevesebb eszköz kell, és kisebb az esélye hogy
megsérül az álca.
4. módszer-megosztás
Elosztjuk a család erőforrásait 2
vagy több kaptárba. Ez a módszer a rajzás megelőzéséről szól. Ha két fiókon van
a család a megosztás könnyebb.
5. módszer- Miller módszer
Kezdő méhészek számára ideális. Csak egy éles szerszám kell, néhány kiépített lép és egy dajkacsalád, amelyben nincs anya. Vágjuk be a képen látható módon a lépet és tegyük be a kaptárba, ahol az anya befiasítja, egy részét lefedik egy része legyen nyílt fias. Ezután vegyük el a keretet és tegyük a dajkacsaládhoz, ahol anyabölcsőket fognak húzni a csúcsain.
Ezt a módszert próbáltam, az ajánlás szerint vágjunk ki háromszög formákat és úgy tegyük a családhoz. Azonban ezt nem egészen így kell. Ugyanis az anya nem tudja így befiasítani a keretet, ahogy bekerül a keret a méhek elkezdik kiépíteni nagyobb méretű sejteket húznak rá hogy egybefüggővé tegyék a keretet legalább részben. Az anya ezután fiasítja be. Azonban miután kivesszük ezt a keretet ezt a hozzáépített részt ki kell vágnunk, azok a sejtek nem megfelelőek.
Jobb megoldásnak tűnik egy nem teljesen kiépített vagy már egy kiépített keretet betenni, melyet befiasít az anya, ezt kivesszük és utána vágjuk ki a háromszögeket, nagyjából a képen látható nagyságokban.
6.módszer- Hopkins módszer
Hasonló a sejtkivágásos módszerhez, az anya a lépbe fiasít, majd a méhész dolga, hogy a bölcsőbe szánt lárvát meghagyja-e, a mellette levőket pedig kiszedi-e, vagy elrombolja. Meghagyunk néhány álcát, a legszebbeket, ezek lesznek az anyabölcsők, ezek legyenek egy kicsit távolabb egymástól. A keretet vízszintesen tegyük a keretekre, hogy a fiasításos rész lefelé lógjon, ezeket fogják a méhek kiépíteni. Az anyabölcsőket azután kivágjuk és felhasználjuk ahogyan szeretnénk.
0 Comments
Megjegyzés küldése