Rajzásgátlással mindent megtettünk, hogy a család ne gondoljon a rajzásra, vagy ha megtette az első lépéseket, mégis meggondolja magát, lerombolja a bölcsőket és a hordási időszakra készen álljon.

Több eszközünk is rendelkezésre állt, 4 féle módszerrel kontrolláltuk a belső körülményeket:

  1. lépek kezelésével, műlépeket építtettünk ki, üres lépekkel bővítettük a fészket
  2. fiókok kezelésével, feltettük a mézőrt keretekkel, bővítettük a helyet
  3. fiasítás áthelyezésével, a fedett fiasításos kereteket a mézőrbe tettük, helyette műlépekkel és kiépített lépekkel bővítettünk
  4. család megosztásával, mesterséges rajok készítésével

Ha azonban ezekkel a módszerekkel nem sikerült megelőzni a rajzási láz kialakulását, vagyis anyabölcsőket (rajbölcsőket) találunk a kaptárunkban, akkor sincs minden veszve. Fontos tisztában lenni azzal, hogy ha ezeket az anyabölcsőket eltávolítjuk, akkor csak elhalasztjuk a rajzást, és esetleg még rosszabbat teszünk, mert még több méh hagyja el a kaptárunkat.

4 lehetőség merül fel, és ezek mind más-más megoldást igényelnek:

  1. A család anyabölcsőket húzott de nem rajzott még meg
  2. A családban az első rajzás megtörtént de nem volt további rajzás
  3. Már kikelt az anyabölcsőből az új anya, és bármikor megrajozhatnak újra, de ez nem biztos
  4. A családból eltűnt az anya és nem tudjuk, hogy mikor történt és mi történt

Ezeket a helyzeteket vesszük sorra.

 

A család még nem rajzott meg

Honnan tudjuk ezt?

  • láttuk az anyát
  • látjuk hogy vannak napos fiasítások, tehát az anya jelen van
  • nem hiányoznak méhek a kaptárból, a család mérete nagyjából annyi, mint kellene
  • a rajbölcsők megvannak, az időjárási körülmények adottak-e a rajzáshoz, ha meleg, jó idő van bármikor megtörténhet a rajzás

Ekkor azt tehetjük, hogy mesterséges rajzást idézünk elő.

Mesterséges rajt készítünk más módon (Snelgrove módszer)

A mesterséges rajok készítése bevett gyakorlat méhcsaládok szaporítására. Ebben a helyzetben viszont nem lenne sikeres az egyébként más helyzetben bevált módszerek alkalmazása. Vannak olyan mesterséges rajzást előidéző módszerek, amelyek hatékonysága nem túl nagy, a család nem veszíti el a rajzási hajlamot, csak eltoljuk 2-3 héttel a rajzást. Ezért olyan módszerre van szükségünk, mely 100%-ig működik, azaz a család nem rajzik meg.

A Snelgrove módszert alkalmazzuk, a teljes fiasítás az anyával és a rajbölcsők is átkerülnek a méhesen belül egy másik helyre egy másik állványra, néhány méterrel arrébb, mint volt. Az új fiókot 10 kerettel, lehetőleg kiépített keretekkel, de néhány műlépes keret is lehet benne, az elvett kaptár helyére tesszük. Két méhek nélküli, de fiasításos keretet beteszünk ide középre, ez lesz a mesterséges raj. A kereten napos fiasításnak kell lenni, amelyre anyabölcsőt tudnak majd húzni a méhek. Az anya és anyabölcső nem lehet a kereteken.

Az eredeti családtól, amelyet távolabb tettünk egy másik állványra vissza fognak repülni eredeti helyükre a kirepülő méhek, és azok a méhek, melyek a rajzást vezetik. Az eredeti család így elveszti rajzási hajlamát, a rajbölcsőket lerombolják és az anya elkezd fiasítani. Mi magunk is kivághatjuk az anyabölcsőket. Az eredeti helyre tett új család pedig elkezd anyabölcsőket építeni.


Ha a család hamarosan megrajzik nincs minden veszve. Van egy módszer, ami gyakorlatilag 100%-os hatékonyságú ebben a helyzetben. A törzscsaládunkat át kell helyeznünk egy másik helyre anyával, anyabölcsős keretekkel, a bölcsőket kivágjuk. Az eredeti helyen hagyjuk a mesterséges rajunkat 2 keret nyílt fiasítással, ide visszarepülnek a kirepülő méhek. 


A második lépésben, amelyet 9-10 nap múlva, de 12 nap múlva is megtehetünk leromboljuk az eredeti helyen levő mesterséges rajunkban a pótbölcsőket, mielőtt az anya kikelne. Miért tesszük ezt? Olyan méhcsaládnál készültek ezek a bölcsők, amelyben nagyon kevés volt a dajkaméh, amelyek speciálisan ezeket a petéket méhpempővel etették volna, és így emiatt szinte biztos, hogy ezek az anyák nem lennének megfelelőek az eredeti család számára, ezek gyenge anyák lennének, alkalmatlanok.

Ekkor megkeressük az anyát a távolabbra tett kaptárban és visszatesszük az eredeti helyre tett mesterséges rajunkhoz. Amint ez megtörténik a távolabbra tett kaptárban az eredeti család tele dajkaméhekkel és fiatal méhekkel elkezd anyabölcsőket húzni a fiasításra. A mesterséges rajunkban az anya visszahelyezésével elkezd a család helyre rázódni. Az eredeti helyen hagyott mesterséges rajunk azért nem fogja bántani az anyát, mert egy szűz méhanyát vár, és most megkapott egy párzott anyát, amely ráadásul az eredeti anya volt. Mivel minden fiasítás és méh a kaptárban ennek az anyának a leszármazottja, így nem fogják bántani, csak elfogadják, hogy visszatért 9-10 nap után. Az eredeti család új anyával pedig nem fog megrajozni. 


Az eredeti helyen 7-9 nap múlva a mesterséges rajunknál bölcsőket húztak, visszatesszük az eredeti anyát és elromboljuk a bölcsőket. A rajzási láz megszűnt. Az új helyen a törzscsaládunknál szintén megszűnt a rajzási láz, és nincs méhveszteségünk. Megtehetjük, hogy új családot hozunk létre az áthelyezett törzscsaládból, vagy egyesítjük a mesterséges rajunkkal.



Megtehetjük azt, hogy a fiasításos kereteket is visszatesszük az eredeti helyre, egyesítjük a két részre osztott családot, vagy hagyjuk, hogy az új helyen létrejöjjön egy új család 2 vagy 3 keretnyi fiasítással és új anyával.

Ezt a módszert én is alkalmaztam és bevált. Az egyik méhcsaládom rajzás előtt egy-két nappal állt, kelés előtt álló bölcsőkkel. Miután mesterséges rajt készítettem, és áttettem egy másik helyre a családot a fiasításos keretekkel, valamint minden egyes bölcsőt kivágtam, megszűnt a rajzási láz, később pedig egyesítettem a két részre osztott családomat, az anyát nem bántották. Viszont ilyenkor érdemes lehet ezt az anyát lecserélni új anyára.

 

A családban az első rajzás megtörtént de nem volt további rajzás

Az első rajzás esetén a rajzás már bekövetkezett, az öreg anyával megtörtént a rajzás, nézzük meg, hogy kikeltek-e az új anyák a bölcsőből. Erre a nyílt fiasítások megléte ad jelet, ha nincs napos pete, de van fiatal fedett fiasítás, akkor a rajzás 3-4 napja történt, és a bölcsőkből az új anyák 4 napra vannak a kikeléstől. Ha ez megtörténik, akkor újra megrajzik a család. Ez kb. 2-4 nappal az új első anya kikelésétől fog megtörténni. Ezt megakadályozhatjuk:

  • egyetlen anyabölcsőt hagyunk, amelyik méretre a legjobb és a legjobban védett helyen van. Ha a kereteken még van napos fiasítás, akkor ezt a műveletet később végezzük, amikor még nem marad olyan fiasítás, amelyre a méhek anyabölcsőt húzhatnak.
  • meghagyjuk a kikelésig az anyabölcsőket és ez elvezet a következő helyzethez.

Már kikelt az anyabölcsőből az új anya, és bármikor megrajozhatnak újra, de ez nem biztos

Nem lehet tudni, hogy újra megtörtént-e a rajzás, vagy nem tudni van-e a családban új szűz méhanya, vagy esetleg több is van. A méhész éles késsel kinyithat több bölcsőt, hogy az anya kiszabaduljon, amikor néhányat kiengedett, akkor a többit elrombolja. A család 1 anyát fog kiválasztani a sok közül, és az lesz az új anyájuk.

A családból eltűnt az anya és nem tudja a méhész hogy mikor történt és mi történt

Találunk napos fiasításokat, és a család is nyugodt, így úgy tűnik, hogy van anya, de semmi sem biztos. Ekkor azt tegyük, hogy a családhoz egy teszt keretet teszünk be, ezt másik családtól vesszük el, és napos petéket tartalmaz. Ha a család anyátlan, akkor elkezdenek ezekre bölcsőket húzni, ha van anya a családban, akkor nem húznak és minden megy tovább. Ez nem 100%-ig biztos, mivel lehet a családban egy nem petéző anya is, amelyet a család nem cserél le, amíg nem távolítjuk el.