Miért hasznos egy segédeszköz?

Röviden és egyszerűen azért mert megkönnyíti a munkánkat. Lerövidül a feladatunkra fordított munkaidő, könnyebbé, egyszerűbbé válik a munka. Az emberi segítség nagyon jól jön több munkafázisban. Ha van egy emberi segítőnk, akkor sok terhet vesz le a vállunkról, és felgyorsítja a munkát. De sok méhész számára nincs segítőtárs, egyedül kénytelen méhészkedni. Ilyenkor minden egyes feladat ránk hárul, épp ezért jól tesszük, ha saját munkánkat megkönnyítjük. Több olyan feladat is van, mely unalmas, egyhangú, sok százszor kell ugyanazokat a mozdulatokat megtenni. Nem mindegy, hogy mennyi időbe és mennyi erőfeszítésbe kerül ezeket a folyamatokat elvégezni.

Minden itt található eszközt saját magam készítettem, vagy saját tervezés és segítővel készítettük. Fontos szempont volt az ár, minél kevesebb pénzből 

Keretfúró 

Az egyik legmonotonabb feladat a keretek összeállítása (szögelése), majd befűzése dróttal. A kereteket először ki kell fúrni. Én 6 fejes fúrót használok. Az egyik legfontosabb segítőm. Én magam készítettem egy kis segítséggel. Ha nem tudunk ilyet csinálni, akkor vegyünk. A keretek összeállítása előtt ki kell fúrnunk a kereteket. Vagy a felső és alsó lécet fúrjuk ki, vagy a két oldalsót. Ez alapján fűzzük be a drótot. Én a felső és alsó lécet fúrom ki, ezért szükséges a 6 fúró.


Egy ilyen eszköz kb. 130 euróba kerül, én kb. 30 euróból készítettem. A feladatát tökéletesen ellátja


A magasság állítható, így nem számít milyen nagyságú a léc, amelyet ki kell fúrni. 


6 db magas fordulatszámú dc motor van bekötve, az egész fúrórész a szélen levő tekerőkkel állítható magasságú


Keretszögező sablon

A keretek összeszögezését segíti az újabb segítségem egy olyan eszköz, mely sablonként szolgál a keretek szögezéséhez. Ide 16 keret fér, az oldalsó léceket beszorítom, majd először a felső léceket, utána az alsó léceket szögezem rá.





A kereteket szögezem, még gyorsabb megoldás lehet a szögbelövő használata


Keretfűző

A keret drótozása az a munkafolyamat, amelyet nem szeretek. Nagyon időigényes, 1 óra alatt 18 keretet tudok befűzni, el lehet képzelni mennyi ideig tart 300 keretet megcsinálni. Ehhez szintén van egy segítségem, egy keretfűző eszközöm, melyet szintén én csináltam. A kifúrt, összeszögezett keretet beszorítom, majd befűzöm a drótot a lyukakon keresztül. Mivel a drót vékony, nagyon könnyen képes derékszögbe megtörni, megakadni, ezt akadályozza meg az 5 forgó kerék, melyek középen mélyebbek, így a drót szépen vezethető, nem akad ki, nem törik meg.






Befűzés után rögzítem egy szöggel a drótot a kerethez, majd visszafelé haladva kiakasztom a kerékből a drótot és kicsit megfeszítem

Ezt a feladatot rá lehet bízni valakire, aki tőlünk nagyobb lelkesedéssel csinálja. Legalábbis én rábíznám, ha lenne ilyen ember.

Talicska

A méhesemben egy sorban vannak a kaptárak, a keretek, műlépek, fiókok, szűkítők általában a legszélső állványon. Ahhoz, hogy ne kelljen állandóan visszajárni a dolgokért készült egy újabb segédeszköz, egy talicska. Erre rárakom ami aktuálisan kell és oda tolom ahol dolgozom. Majd szépen megyek kicsivel tovább. Üres vagy teli kaptárfiókok mozgatásához készült. A kereke tömör, hogy ne lyukadjon ki. A szélein van 2 vékony léc, hogy ne csússzon le róla amit szállítok. 

A műlépezős, keretberakós munkafázishoz nagyon jól jön egy kis emberi segítség, aki előkészíti a kellő számú keretet, és odaadja a méhész kezébe. Sajnos nekem ilyen segítségem nincs. Serkentéskor szintén hasznos tud lenni egy segítő. A szirupot el kell készíteni zacskókba, ezt a folyamatot is meggyorsítja egy segítő és azt is amikor a kaptárba kell tenni a fészek fölé a zacskókat. Az őszi serkentéskor felső etetőt használok, ekkor a szirupot egy 1 literes vödörbe töltöm és úgy öntöm az etetőbe. Ez az az utolsó feladat, amelynél jól jön az emberi segítőkéz. Ha nekünk nincs ilyen segítség, helyettesítenünk kell. Ehhez szolgál a talicska.



Kaptárlift

Amikor egyedül dolgozunk, a kaptárfiókok emelgetése, főleg ha már tele vannak mézzel, vagy fiasítással megerőltető, fáradtságos. Emiatt érdemes olyan szerkezetet készíteni, amely helyettünk megemeli ezeket a nehéz fiókokat, és könnyen mozdíthatóvá válnak. Erre szolgál a kaptárlift, amelynek kerekei vannak, tehát mozgatható, egy tekerő (csörlő) segítségével emelhetjük, leengedhetjük a kaptárfiókokat, vagy a teljes kaptárt és mozgathatjuk. Ennek előnye, hogy ebben nem fáradunk el, nem fog fájni a hátunk, amely a legtöbb méhész legfőbb problémája, köztük az enyém is. A kaptárlift segítségével megemelem és oda viszem a méztéri fiókot ahova csak akarom, asztalként is szolgálhat, átnézhetem rajta a méztéri fiókot. Rengeteg terhet levesz az ember válláról.

Ez a kaptárlift kb. 150 euróba került, ha venni akarunk, akkor 350-400 euró minimum az ára. Csapágyakon mozog a villa rész egy sínben, csörlővel tekerem fel-le, melyben 2 csiga segít. A teher így könnyebb. 


Itt már a kész kaptárlift, de még festetlen állapotban. A csörlővel fel illetve le lehet mozgatni a villákat. A kerék segít a mozgatásban, alul van lába, így egyenesen is használható, átvizsgálhatom a fiókban levő kereteket



A kaptár mögé kell tolni, hogy a méheket ne zavarjuk


A csörlővel emelem fel vagy le a villákat, mely a kaptárfiók fogantyújába akad be, így emeli fel a fiókot. A kerék segít a mozgatásban. A folyamat nem gyors, hiszen időbe telik a pontos helyre beállítani és feltekerni, de akinek hátproblémái vannak, annak mindenképpen szükséges egy ilyen eszköz

 

Méhleseprő gép

Az egyik leghasznosabb eszköz. Pergetéskor használható, akár egyedül, akár segítőtárssal dolgozunk, nagyban megkönnyíti a pergetéskor a mézes keretek elvételét a méhcsaládoktól. Pergetéskor a legelső feladat a mézes keretek elvétele a méhcsaládtól, ezt úgy kell megtennünk, hogy minimális mennyiségű méhet vigyünk magunkkal a pergetéshez, valamint lehetőleg egyáltalán ne károsítsuk a méheinket. Ha kefével dolgozunk, akarva-akaratlanul is károsíthatjuk a méhek szárnyait, a méhek lesepregetése a keretekről nagyon időigényes és fárasztó folyamat. Ha szöktetőt használunk, ami egy elválasztó lap, amelyen lyukak vannak, és amely úgy van kialakítva, hogy a méhek csak lefelé tudjanak menni és vissza a méztéri fiókba már ne, pedig megterhelő, ugyanis előtte fel kell emelni a nagyon nehéz mézzel teli fiókokat, hogy alá tudjuk tenni a szöktetőt. Emellett csak másnap mehetünk pergetni, tehát a pergetés előtt legalább 1 nappal már fel kell tennünk a szöktetőt. 

Mivel én egyedül dolgozom és sokan vannak még így, legjobb megoldásnak találtam a méhleseprő használatát. Korábban lesepréssel és szöktetővel dolgoztam, mind a kettő nagyon fárasztó volt. A kefével való leseprés legnagyobb baja, hogy miközben leseperjük a keretről a méheket, folyamatosan visszaszállnak rá, mert lassan végezhető el a seprés. A szöktető használatának legnagyobb baja pedig az, hogy fárasztó a nehéz méztéri fiókok emelgetése, valamint amikor egybe esik két hordási időszak, a repcehordás vége és az akáchordás eleje, akkor 1 vagy 2 napot elvesztegetünk belőle, hiszen a méhek már nem hordanak a méztéri fiókba.

A legjobb és leggyorsabb megoldásnak a méhleseprőt találtam. Ennek előnye, hogy a seprést egy motor által hajtott kefe végzi, amellyel gyorsan lehet haladni. Ideális lenne társsal dolgozni, mert az töredékére csökkentené a mézelvétel idejét. A méhleseprő úgy működik, hogy két motor hajt két egymással szemben forgó kefét, és a két kefe közé befér a keret. Erről a keretről a méheket egy ferde csúszdán besepri a kefe egy tartályba, ahonnan majd visszaönthetőek a méhek a kaptárba. A kefét érdemes gyakran vízzel bespriccolni, hogy a méhek ne repüljenek vissza olyan könnyen hanem a tartályban maradjanak. A motorokat akkumulátorról lehet működtetni, és az általam készített méhleseprőnek van két kereke is, így könnyen mozgatható, mindig az adott méhcsaládhoz vihetem együtt az akkumulátorral. Azért jó ha van segítőtárs a mézelvételnél, mert a gép gyorsan dolgozik, a leseprett keret méhmentes, de mézelvételnél általában aktívan repkednek, így a kereteket egy üres fiókba kell tennünk. Hogy ez minél gyorsabban menjen, és ne szálljanak a keretekre a méhek, a méhész a géppel lesepri a keretet, majd a méhek nélküli keretet odaadja a segítőtársnak, aki azonnal beteszi az üres fiókba. Ezáltal méhek nélkül vagy minimális mennyiségű méhhel vihetjük pergetni a kereteket. Ha egyedül csináljuk, mint én is, mindig meg kell szakítani a leseprést, hogy a kereteket még méhek nélkül betegyem az üres elkészített fiókba. Azért hasznos ez a szerkezet, mert a kereteket egyesével vehetjük ki a kaptárfiókból és nem kell egybe leemelni az olykor 20-30 kilós vagy még nehezebb fiókokat. 

Méhleseprő gépet többfajtát is vehetünk, én a sajátomat magam terveztem és segítséggel készítettük el. Általában a méhleseprő gépek kerék nélkül készülnek, az enyémen van kerék. 


A keféket szintén én készítettem lószőrből. Ennek oka, hogy ha durva kefét használunk, akkor a méhek szárnyai megsérülnek és röpképtelenek lesznek. Így többet ártunk mint használnánk. Felül van egy kapcsoló, amellyel be- és ki lehet kapcsolni a két motort. A motorok 12V-ra működnek. A fehér rész a csúszda, a fogantyús doboz a kivehető doboz, melybe a méhek kerülnek miután a kefék leseprik és a csúszdán lekerülnek a dobozba. Elől található a két kerék. Mögötte egy tartón az akkumulátor. 
Méhleseprő

méhleseprő



Eszköztartó oldaltáska

Hasznos segédeszköz lehet egy oldaltáska, amelyen zsebek vannak. Ezeket saját magunk is könnyen elkészíthetjük. Az oldaltáskát zsebekre osztjuk, 3-4 zseb áll rendelkezésre, amelybe a kefét, kaptárvasat (akár többet is), éles kést, és egyéb aktuálisan használt eszközt tehetünk. Így nem hagyjuk szerteszéjjel az eszközeinket, hanem mindig az oldaltáskába tesszük és onnan vesszük ki, így sok bosszúságot és időveszteséget megtakarítunk azzal, hogy tudjuk mit hova tettünk és nem kell a méhesben keresnünk. 




Méhésznapló

Bónuszként megemlítem az egyik leghasznosabb segédeszközömet: egy füzetet, amelybe jegyzetelek. Nem tudunk mindent fejben tartani. Néhány család esetében még ez sikerül is. Amikor 4-5 családom volt pontosan tudtam melyik milyen erősségű, mikor milyen feladatot kell a kaptárnyitáskor elvégezni.

Amikor a családok létszáma növekszik, és 30 körüli lesz, nem ilyen egyszerű mindent megjegyezni. Ezért célszerű jegyzetelni és ha tudunk fényképezni. A füzetem első oldala jelmagyarázat. A családokat számmal és színnel jelölöm pl. 2/Z- második család zöld színű kaptárban. Bizonyos időnként teljes átvizsgálást végzek, pl. áprilisban. Ekkor a családokat osztályozom 3 csoportba: GY-gyenge, K-közepes, E-erős. Ez az osztályozás a foglalt léputcák szerint történik. Így kapok egy átfogó képet tavaszra.

Nyáron júniusban vagy júliusban szintén készítek egy teljes leltárt. Ekkor az adott családhoz odaírom milyen erősségű, az anya hogyan teljesített, volt-e anyacsere, hány éves az anya, tavasszal meggyengítettem-e a családot vagy megerősítettem-e, mennyi mézet hordtak. Ezeket az információkat aztán a következő éven figyelembe veszem. Ha gyenge volt az anya teljesítménye és idősebb, akkor anyát kell váltani, ha leváltották az anyát akkor fiatal jól petéző anyának kell a családnál lenni és jól kell teljesítenie a családnak.

Minden egyes alkalmat feljegyzek, amikor a méhekhez voltam és azt is mit csináltam. Felírom a serkentést, mennyi szirupot kaptak, milyen kiegészítőkkel. Amikor eljön a bővítés akkor felírom kiépített lépet vagy műlépet kaptak-e. Mikor kerül fel a mézőr, melyik családot lehet gyengíteni, melyiket kell erősíteni. Felírom mely családokkal van baj mi a teendő legközelebb. Ezek a jegyzetek nagyon hasznosak tudnak lenni, minden jelentős folyamat előtt átnézem a jegyzeteket, így elő tudom készíteni mennyi darab lép vagy műlép kell, vagy fiók. Ha baj van egy családdal reagálni tudok legközelebb. Mivel bővítem a méhészetemet, új családokat hozok létre, nagyon hasznosak ezek a jegyzetek. Az új családok esetében érdemes feljegyezni szintén minden jelentősebb eseményt. Azért is fontos a jegyzetelés, hogy ha hibáztam, akkor meg tudom nézni mikor, miben hibáztam. Legközelebb pedig igyekszem elkerülni ezeket a hibákat.


Itt a családokról készült egy leírás. Melyik család milyen erősségű, volt-e anyaváltás, vagy probléma az anyával, mennyi mézet gyűjtött