Augusztusban nálunk véget ér a hordási időszak, az utolsó pergetés után mindig érdemes, sőt át kell nézni a családokat, milyen állapotban vannak, milyen a fiasítsás kiterjedtsége, van-e napos fiasítás, van-e anya a családban. Az egyik családomban nem volt nyitott fiasítás, így tudtam, hogy nincs anyájuk. Azonban volt több keretnyi fedett fiasítás a fészekben bölcsőkkel. Vagyis a család nevelt magának új anyát. Ezeknek az anyáknak a sikeres bepárzása azonban ilyenkor már bizonytalan, mivel augusztusra alig maradnak herék.

Ekkor több lehetőségünk van, az egyik legjobb lehetőség az, ha elromboljuk az anyabölcsőket, és párzott anyával anyásítjuk a családot, betartva azokat a szabályokat, hogyan kell mindezt csinálni. Vagy nem módosítunk, meghagyjuk a családnak, hogy kineveljék az anyát, és lesz ami lesz. Általában az első módszer a jobb, hatékonyabb, mivel ilyenkor már ott van a veszély hogy hiába lesz új anya, ha nem tud bepárzani, én viszont sem egyik sem másik módszert nem alkalmaztam, hanem egy harmadikat.
Erre a harmadik módszerre azért volt szükség, mert időhiány miatt nem érkeztem foglalkozni az anyátlan családdal, és idő közben kikeltek a bölcsők. Az új anya így szétterjesztette a feromonját a kaptárban, azonban ez nem jelenti azt, hogy augusztusban még képes bepározni, vagyis sikeresen fiasít majd. Ezért rendeltem egy új párzott anyát. A kaptárban azonban 2 nap alatt sem találtam meg a kikelt fiatal anyát, így azt feltételeztem, hogy vagy nincs is, vagy kirepült, de úgy sem tud párzani. A megrendelt anya zárkában érkezett, és ezt a képen látható módon tettem be a kaptárba. Ilyenkor az anyát nem szabad kiengedni, hanem hagyni kell hogy a méhek megszokják az anya jelenlétét és illatanyagát, amely még idegen számukra.

A zárkát egy napig hagytam így, majd kirágósra tettem, a zárka egyik végén van egy két részből álló néhány cm2 rész, amelyben lepény van. Az egyik, kisebb részben ha kirágják a méhek a lepényt, akkor be tudnak jutni az anyához, de az anya nem tud kijutni. Ez megtörtént, és az anyához bejutottak a méhek. Megfigyeltem, hogy nem bántják az anyát, ez egy jó jel. Másnapra kirágják a másik részt is, azonban itt pótolni kell még 2 napig a lepényt, azonban későn érkeztem és kirágták ezt a részt is, az anya pedig kijutott. Abban reménykedtem, hogy mégis sikeres volt az anyásítás, mivel a család nyugodt volt, és az anyát előző nap nem bántották. Azonban másnap megtaláltam az anya tetemét a kaptárbejárat előtt. Így az anyásítás sikertelen volt.



Az anya így érkezett meg, kísérőméhekkel. A piros nyíllal jelölt rész az, amelyet ki kell rágniuk, ott az anya nem tud kijutni, csak a dolgozók járnak be-ki az anyához, leginkább etetni. A szélesebb részt ha kirágják, akkor az anya kijut a fészekbe. 



Így tettem be az anyát a családhoz. A méhek azonnal körbeveszik és elkezdenek ismerkedni az illatanyagával. Másnap lehet kirágósra tenni a zárkát, de csak a kisebb részt, ahol csak a dolgozók jutnak be. Azonban ekkor a szélesebb részen is kirágják a lepényt, így azt pótolni kell. 



Az anya teteme. A család megölte, mert már volt kinevelt anyájuk.





3 nappal később megnéztem a családot és napos fiasításokat találtam, ez azt jelenti, hogy a vásárolt párzott anyát azért ölték meg, mert már volt anyájuk, melyet kineveltek. Ez az anya fiasít, remélhetőleg sikeres volt a párzása, és nem herés fiasításai lesznek.

Azonban a nagy tanulság mindebből, hogy ha anyásítunk, akkor úgy hajtsuk végre, ahogyan kell, minden egyes lépését. Lehet, hogy most sikeresen bepárzott az új anya, de augusztusban ez más nem valószínű. Ha meg akarjuk menteni az anyátlan családot, akkor a megfelelő folyamat alapján kell anyásítanunk.