Egy kis statisztika következik. Szlovákiában 1989-ben 39000 méhész tevékenykedett és 475000 méhcsaládot tartottak számon. Ezután jött egy gazdasági, politikai változás, amely nagy hatással volt a társadalom életére, és kihatott az emberek tevékenységére is. Így egy nagy hanyatlás következett, 2000-ben 269 ezer családot tartottak számon, 2007-re 13780 méhész volt és 192000 méhcsalád. 2008-tól beindult egy folyamatos növekedés, melynek hatására 2019-es adatok alapján 19150 méhészt tartanak számon és 305000 méhcsaládot.


Magyarországon 2000-ben 504000 méhcsalád volt, 2008-ban jelentősen csökkent 421000-re, azóta folyamatosan növekszik a számuk 2019-ig, amikor 1 millió 206 ezer méhcsaládot tartanak számon. A betelelt családok száma és a tavaszra maradt családok száma között kb. 25-30% különbség van, így lehet hogy 1,206 millió családból marad 850 ezer.

A méhpusztulás okait minden országban vizsgálják, tél végére általában 15-30%-os a pusztulások aránya. Korábban ez 5% volt. Vagyis míg egy 100 családos méhészetben 100 betelelt családból korábban megmaradt 95, addig ma, a 2020-as évekre 100-ból 70-85 család marad meg. A nozema spóra és a varroa atka végzi el a pusztítás nagy részét.

Ne feledjük azt sem, hogy a legújabb adatok szerint mintegy 30%-os volt a méhpusztulás, egyébként ez világszinten is így van. A 2019-es és 2020-as évről már beszámoltam, a méhészkedéshez teljesen alkalmatlan időjárás az én állományomban is károkat okozott, nyáron több méhcsalád kipusztult. Tavasz kezdetére 1-1 családommal volt probléma, az is anyavesztés volt, illetve az egyik családnál jelentős méhelhullás.

Mit állapíthatunk meg ebből? Egyrészt azt, hogy számolnunk kell a jelentős méhcsalád vesztéssel, így év közben érdemes 20-30%-kal bővíteni a méhállományt. A gyenge befogott rajokat egyesíteni kell más rajokkal vagy családokkal, értelmetlen gyenge családokat betelelni. 

Csak a jól fiasító anyákat szabad meghagyni, az idős anyákat le kell váltani, nehogy elpusztuljanak télen. Az anyákra fokozottan ügyelni kell. Kezdő méhészként, mert magam is annak számítok még elkövettem olyan hibákat, hogy odanyomtam az anya lábát, vagy keretek közé szorítottam, így értéktelenné vált. Ősszel lehetőleg már ne rendezgessük a kereteket, ne rakosgassuk, mert megtörténhet, hogy megsérül az anya és nem telel át a családdal.

A legfontosabb azonban hogy erős, egészséges, vitális családjaink legyenek.  Ehhez szükséges az, hogy elkerüljék a betegségek, vagy minimális hatásúak legyenek a család életére. A modern mezőgadasági tevékenység során használt vegyszerek, csávázószerek, rovarirtók, permetszerek legyengítik, pusztítják a méheket. Emellett a legnagyobb pusztító a nozema és a varroa. A nozema egy spórás betegség, egy fertőzés amely a beleket támadja, hasmenést okozva legyengíti a méheket, amelyek elpusztulnak. A varroa pedig egy ázsiai méhatka, amely kiszívja a méh nedveit, és közben a méhbe fecskendez kórokozókat, vírusokat. Ez a méhatka rendkívül nagy károkat tud okozni, ezért a méhésznek egész éven oda kell figyelnie az atkagyérítésre, atkairtásra.