Az egész éves atkagyérítés után az atkairtás időszaka következik. Amennyiben foglalkoztunk atkakezeléssel egész éven, úgy őszre jelentősen kevesebb atkával kell számolnunk. Ha februárban maradt 100 atka, az kezelés nélkül közel 8500-ra nőhet októberre. Ezzel az atkamennyiséggel szinte lehetetlen megbirkózni, a család nagy veszélybe kerül. Ha egész éven odafigyeltünk, gyérítettünk akkor az atkamennyiség 1600-ra csökken. Ezzel az atkamennyiséggel a fő kezelésünk során már meg tudunk birkózni.

Miért októberben jön el a fő atkairtó időszak? Mert ekkorra csökken le a fiasítás száma nullára vagy nulla közelébe, az atka így képtelen elbújni a fedett sejtekbe a fiasításhoz, ezzel el tudjuk érni, hogy az atka biztosan érintkezésbe kerüljön a szerrel amivel kezelünk és a kezelés így hatékony lesz. Amennyiben az anya még fiasít, alkalmazhatunk kalitkát, amelybe az anyát zárjuk 22 napig, így biztosan nem marad egyetlen fedett fiasítás sem. Ez a módszer nagyon hatékony, de két eleme van ami egy hobbiméhésznek nem feltétlenük kedvező: 

  • minden egyes anyát meg kell fogni és bezárni ebbe a kalitkába, ami veszélyt hordoz magában, hiszen egy nem gyakorlott kezű méhész megnyomhatja, megsértheti az anyát, amelyet már nem tud pótolni
  • nagyon időigényes minden egyes családot átnézni és megkeresni az anyát főleg ha nincs megfestve

Az atkairtó szerekre is rá van írva, hogy októberben alkalmazzuk fiasításmentes állapotban. Az oxálsav mint szerves sav esetében nincs ilyen megkötés, de ennek használata is főként ekkor történik.

Amit én használok, az egy amitráz tartalmú szer, a Varidol, melyet a következőképpen kell használni: az előírásokat követve 2 cseppet teszek egy papírlapra, amelyet átitat a szer, majd ezt összehajtogatva beteszem egy füstölő gépbe, amelyet Varrojetnek neveznek és meggyújtom. A gépben forog egy ventilátor, ami bejuttatja a füstöt a kaptárba. Ez a gyógyszeres füst írtja az atkát. A kaptárt ezért be kell zárni legalább fél órára. Ezt szivaccsal teszem, a kijárót bedugaszolom.

A hőmérséklet lehetőleg 10 fok körül legyen, vagy kicsivel a fölött, a lényeg, hogy a méhek ne repkedjenek, hanem a kaptárban legyenek. A kezelést 3-szor kell elvégezni 3 héten át egy-egy alkalommal. Ezt a fajta kezelést szinte mindenki alkalmazza a környékünkön. Az amitráz ilyen formában történő bejuttatása hatékony és biztonságos a méhek számára. Vannak más módszerek amitrázos kezelésre, de azokról azt hallottam hogy nem egészségesek a méhek számára, így nem alkalmazom.

Ugyanis minden egyes szer esetében van egy módszer, amely során a használata nem mérgező a méhekre. Amitráz bejuttatása ezzel a módszerrel, tehát füstöléssel ilyen. Még az oxálsav esetében is vannak olyan módszerek, melyek alkalmazása káros lehet a méhekre.

Mivel mérgező anyaggal dolgozom megfelelő védőfelszerelést használok. Gyakran a méhészek félvállról veszik a védekezést, pedig muszáj. Belélegezni mérgező gőzt vagy kézzel fogdosni mérgező anyagot nem éppen a legegészségesebb. Így kesztyűt is használok, és teljesálarcot ABE1 szűrővel. Teljesálarc nem szükséges, a félálarc elegendő amitrázos kezelésnél, de a jövőben oxálsavval szeretnék dolgozni, így ezért vettem a teljesálarcot. A szűrő legalább ABE1 legyen, ez 65˚C-nál magasabb forráspontú oldószerek, szerves gázok, gőzök ellen véd, valamint szervetlen gázok, gőzök és savas gázok ellen alacsony koncentrációig. Tehát a szabad levegőn alkalmazható.

A kezelés hatékonyságát ellenőrizni kell. A kaptáraljba teszek higiénikus aljat, egy műanyag lapot, melyet ki lehet húzni. Ide hullanak az atkák. A kezelés után 1-2 nappal érdemes megnézni az atkahullást, ebből megállapíthatjuk mennyire fertőzött a család. Ha nincs sok atka, akkor is érdemes a három kezelést elvégezni. 


Amitrázos szert csepegtetek a papírcsíkokra, várok kb 15 percet hogy átigya a papír

Ilyen szűrőbetétet használok az álarchoz, ez 50 órát bír ki, használat után tegyük el, lehetőleg légmentesen zárjuk, hogy ne vegye fel a környezetből a részecskéket és ne telítődjön 

Ez a teljesálarcom


Teljesálarc szűrőbetéttel, megfelelő szűrőbetétet vegyünk

Ilyen kesztyűt veszek fel, a szerrel átitatott paprírcsíkokat nem akarom puszta kézzel fogdosni, mert bőrbe juthat a méreg


Ez a varrojet. Van benne egy kis ventillátor, mely befújja a füstöt a kaptárba, a papírcsíkot beteszem a felső csőbe, majd meggyújtom 


Teljes felszerelésben, sajnos muszáj védekezni az amitráz mérgező


A kaptárbejárót szivaccsal betömöm, csak annyi rést hagyok amin befér a füstölő. A füstölőben van a papírcsík a szerrel, a ventillátor pedig befújja a kaptárba a füstöt


Látszik ahogyan jön ki a füst, ez járja át a kaptárban levő méheket és ez árt az atkáknak 


Nagyon fontos, hogy olyankor alkalmazzuk ezt a módszert, amikor már nem repkednek a méhek. 4-5 család még aktív volt, kint vannak a gyűjtőméhek


A családok többségénél már nem repkedtek a méhek. 1 maradt kint. A szivacsot fél óra múlva kiveszem

Így hullanak a varroa atkák a kezelés után. A kis barna az atka