Ha kezünkbe veszünk egy régi méhészkönyvet nem találunk semmit a varroa atkáról. Ez az Ázsiából érkező állatka ugyanis az 1980-as években érkezett a Kárpát-medencébe óriási pusztításokat okozva, mivel nem ismerték az ellenszerét. Évtizedek alatt több olyan gyógyszert és módszert fejlesztettek ki és alkalmaztak, melyek hatékonyak voltak ugyan az atka ellen, de idővel károsították a méhcsaládot, a lépekben szermaradványok keletkeztek, és reszisztensé tették az atkákat e szerekkel szemben.

Ezután indult el a kísérletezés természetes savakkal, melyek közül a hangyasav és az oxálsav vált be, különösen az oxálsavas kezelések. 

Milyen állat a varroa atka, milyen jellemzői vannak?

Nálunk a Varroa destructor terjedt el, ezt nevezzük varroa atkának. Fiasítás károsító, noha a kifejlett méheken láthatjuk meg őket. Teljesen vak, a dajkaméheket keresi, mivel azon mászik a pete közelébe, amikor a lárva kész a fedésre, akkor bemászik a sejtbe. A bábbá alakuló álcával együtt lefedik a méhek és a sejtben már elkezdi szívni a báb testnedvét. A leginkább veszélyeztetett a család amikor beindul a fiasítás, és az anya naponta 1500-2000 petét rak. 

Így néz ki a varroa atka, nem lát, de kiváló a szaglása, már a sejtben elkezdi szívni a még fejlődő még testnedvét



A 8 napos lárvák mennyisége ekkor a legmagasabb, tehát az atkák is ekkor szaporodhatnak a leggyorsabban. A báb amelynek annyi táplálék áll rendelkezésre, hogy saját maga kifejlődhessen, most egy parazitával is meg kell birkózzon, így érthető, hogy a kikelő méh már legyengült állapotban van. Ez a méh fogékonnyá válik más betegségekre, így nem kimondottan az atka okozza a halálát, hanem az atka vérszívásának hatására más betegségekre fogékony lesz a méh és ezek a kórokozók aktivizálódnak.

A méhcsalád egyes egyedei beteggé válnak, de ez az egyre növekvő méhcsaládra nincs hatással, a baj akkor kezdődik, amikor az atka felszaporodik. Ekkor már nem egyes méhek, hanem az egész család megbetegszik. Az atka felszaporodása nyár végére tehető, ez után okoznak nagy kárt, ugyanis a nyári méheket fokozatosan felváltják a téli méhek. A nyári méhek élettartama rövid, a téli méheké több hónap, ha ezek a téli méhek betegszenek meg, és maga az egész méhcsalád válik beteggé, akkor ezek a méhek hogyan bírják átvészelni a telet és hogyan maradnak életben áprilisig, a nemzedékváltásig? Vagy milyen méheket fognak tavasszal kinevelni?

Ha megbetegszik egy méhcsalád nagyon nehéz meggyógyítani, nagyon hatékony atkairtást kellene végezni és rengeteg dajkaméhhel kell rendelkeznie a családnak, hogy az új fiasítást kineveljék, és felváltsák az elhulló, beteg méheket. Mivel nyár végén már lecsökken a fiasítás száma, nincs elég idő arra, hogy egészséges méhek ezreit lehessen kinevelni. Így egy lehetőség marad: egész éven atkát gyéríteni és irtani a megfelelő időben.

A varroa populáció növekedésének kora tavaszi lelassítása nagyon fontos, ha csak 100 atka marad tavaszra, akkor megfelelő atkagyérítéssel 100 atkából év végére csak 1600 lesz, míg ha tavasszal nem csinálunk semmit sem 8500-ra is nőhet az atkaszám, ez pedig igen komolyan visszaveti a méheinket. A legtöbb fertőzött fedett fiasítás augusztusban-szeptemberben van, mivel ilyenkor lecsökken a fiasítások száma, de a varroa atka száma ekkorra lesz a legmagasabb. Év közben 50 ezer méhre jut kb. ezer atka. Ez a mennyiség még nem veszélyezteti a méhcsaládot, legalábbis nem látjuk a jelét, őszre azonban alig marad 8-10 ezer méh. Ha ekkor 8 ezer atkával találkozik a méhcsalád akkor a végeredmény egyértelmű: teljes kipusztulás. Ha 1500 atka van a családban, akkor hatékony atkairtással lecsökkenthető a számuk pár százra, vagy akár 100-ra is. Így a család életben marad. Ezért fontos, hogy egész éven gyérítsünk.