Ebben a cikkben olyan példákat hozok fel, amikor nagyon rossz elképzelés pótbölcsővel anyásítani a családot vagy családokat. Saját magam is megtapasztaltam több alkalommal. Nincs nagy tapasztalatom anyanevelés terén, a mostani a harmadik évem, mikor ezzel foglalkozom saját magam számára, de kipróbáltam néhány módszert ami nem működött. Ezekről lesz itt szó.
Egy
valamit ne feledjünk. Nem mindig bontunk kaptárt, és sokszor előfordul, hogy az
anya eltűnik és a család saját magának nevel új anyát. Ezek is pótbölcsők.
Tehát a méhek tudják, hogy mit csinálnak. A méhész az aki nem tudja és rosszul
alkalmaz módszereket, melyek nem jó eredménnyel zárulnak.
A méhészek
szerint a pótbölcsőben nevelt anyák nem jó anyák, ne használjuk ezeket fel. Ez
igaz akkor, ha rossz módszereket alkalmazunk.
1. Egy korábbi cikk a családok megosztásáról szólt. Ha megosztunk egy családot, létrehozunk egy újat a következőképpen: 3 fiasításos keretünk van, melyből van 1 nyílt fiasításos keret napos fiasításokkal, rajta dajkaméhekkel és hozzárázunk fiatal méheket, van 2 keret készlet: 2 mézes-virágporos keret.
Ez a család érzi az anyátlanságot és elkezd pótbölcsőket húzni, akár 8-10 bölcsőt is. Örülünk a helyzetnek mivel több bölcsőnk is van, ezeket felhasználhatjuk más családoknál. Azonban ezeket a bölcsőket lehetőleg ne használjuk, mert nem jók. Oka az, hogy még így is kevés a dajkaméh és a készlet a családban, hiszen egy teljes keretnyi nyílt fiasítást kell gondozniuk, emellett még 8-10 anyát is nevelniük. Ez túlságosan sok. Minden egyes bölcsőben nevelt anyának 200 dajkaméhre van szüksége. A dajkaméhek által készített pempő mennyisége és minősége nem lesz elég ahhoz, hogy kiváló anyákat neveljenek, az általuk nevelt anyák gyenge minőségűek lesznek, ha egyáltalán lesz belőlük anya.
Ráadásul megint csak ugyanaz a probléma: nem tudjuk milyen álcákat kezdtek el méhpempővel etetni. Ha már kaptak munkáspempőt akkor nem lesznek teljes értékű anyák. Abból az álcából tudnak még nagyon jó minőségű anyákat nevelni, amelyik maximum 12-24 órás álca. Ettől idősebb álcából már nem lesz teljes értékű anya. Én ilyen családokat csináltam és ilyen módszerrel próbáltam anyásítani az első éven. Nem sok sikerrel jártam. Kevés volt a dajkaméh, kevés volt a készlet, sok volt a fiasítás amelyet gondozniuk kellett. Az anyák gyenge minőségűek voltak, hamar leselejtezték őket.
2. A törzscsaládnál eltűnik az anya, és a méhcsalád nevelni kezd. Ebben az esetben a méhcsalád kiváló minőségű anyákat is nevelhet, hiszen ha ez tavasszal történik, akkor rengeteg a dajkaméh, nagyon jó a hordás.
Abban az esetben, ha bölcsőkezdeményben is nevelnek anyát, és a keret oldalán van védett helyen, azt hagyjuk meg, hiszen azt saját maguk választották ki és petét tettek bele. A többi bölcsőt vágjuk ki, mert nem tudjuk melyik anya fog először kibújni. Nem tudhatjuk, hogy a sejtekre húzott bölcsőben milyen idős fiasítást kezdtek etetni. Ne vegyük el a legszebb, legjobb bölcsőt más családok számára, az ezt nevelő családnak ne hagyjuk meg a kétes bölcsőt.
3. Rajzásra készült a család, meggátoltuk úgy, hogy a teljes családot, benne az anyát és a fiasításos kereteket elvittük egy másik helyre, az eredeti helyen csak 2 keret nyílt fiasítást hagytunk dajkaméhekkel. Az eredeti helyre visszarepültek a kirepülő méhek, így sok méh lett a családnál. Viszont anyátlan, így ezt érezve a nyílt fiasításos kereteken a dajkaméhek anyákat kezdenek nevelni. Mi úgy döntünk, hogy így hagyjuk a családot, mivel lesz új anya.
Ezeket a bölcsőket befedés után mind el kell rombolni, nem hagyhatjuk meg, ha netán kikelnek ebből anyák, azok minősége nagyon gyenge lenne. Egyrészt nagyon kevés a dajkaméh 2 keretnyi fiasításhoz, ráadásul még anyákat is nevelnek tehát az anyáknak szánt pempő mennyisége kevés és minősége is nagyon gyenge lenne. Másrészt ismét csak nem tudni milyen fiasításokra húzták rá a bölcsőket.
0 Comments
Megjegyzés küldése