Egy méhcsalád
2 módon terjeszti a genetikáját: vagy herefiasítással, vagy megrajzással. A
rajzás eléggé veszélyes és költséges vállalkozás, így a család inkább heréket
nevel, amelyek segítségével a család genetikájának egy részét át tudják
örökíteni a következő generációk számára. Egy here nem sok eredményt érhet el,
ezért több ezret nevelnek, amelyek közül lesznek olyanok, amelyek szűz anyával
pározhatnak. A herenevelést akkorra időzítik, amikor a legnagyobb az esély a
párzásra, ez május, a rajzás ideje. Ha a családnak van bőséggel élelemkészlete
és virágpor tartaléka, akkor heréket nevelnek, ha kevés az élelem, a heréket
kilökik a kaptárból. Ha herefiasításokat látunk tömegesen, az annak a
jele, hogy a család jó kondícióban van, van elegendő táplálékuk, ha kilökdösik
őket, az annak a jele, hogy kevés az élelem a családnál.
A második
mód a rajzás eléggé veszélyes vállalkozása a családnak, viszont ezzel a teljes
genetikai állományukat átörökítik, mivel magukkal viszik a tulajdonságaikat a
herékkel és az új anyával. A rajzás több tényezőtől függ:
- a család létszámától, túlzsúfoltságnak kell keletkeznie a kaptárban, ez a zsúfoltság nem kedvez a méhcsalád egy része számára
- a dajkaméhek/fiasítás arányától, ha majdnem minden keret tele van fiasítással és ezeket dajkaméhek lepik el, emellett rengeteg a fiatal méh, akkor dönthet úgy a család, hogy érdemes megrajozni, mivel nemsokára kikel az utánpótlás, amely majd helyettesíti a kirepülőket
- a virágpor mennyiségétől, minél több a készlet, főleg a virágpor, annál többet fogyasztanak belőle és annál energikusabbak lesznek, a rajzáshoz életerős méhek kelleneke
- a pempő és vitellogenin bőségétől, ha tele vannak virágporral, akkor a vitellogenin szintjük magas, egészségesek, erősek, a rajzáshoz szükséges ez az erő, mivel új otthont kell találni és ott ki kell építeni az új fészket, az új lépeket.
- és az anya életkorától, ha az anya öreg, egyre kevesebb a feromonja.
A
túlzsúfolt kaptárban az anya nem tud minden keretet bejárni, és feromonjával
jelezni, hogy ott van. Mivel egyes részeken nem jár az anya, főleg a keretek
alsó részén és a legszélső kereten, így az ott levő méhek nem érzik a
jelenlétét, emiatt itt szoktak anyabölcsőket húzni. Először csak
bölcsőkezdeményeket építenek, majd amikor felerősödik a rajzási láz, elkezdenek
a bölcsőkben anyákat nevelni, hogy a család egy része elhagyja a kaptárt és új
életet keressenek valahol máshol.
A
család akkor igyekszik megrajozni, amikor elöregedett az anya, nagyon jó
élelmezettségi állapotban vannak, tele vannak a keretek fiasítással főleg
fedett fiasítással, nagy a zsúfoltság, és a méhanya minden sejtet már
bepetézett, vagy behordtak virágporral, nektárral. Ha ezeken, vagy ezek közül
egyen-kettőn tudunk változtatni, akkor nem történik meg a rajzás.
A rajzás megfelelő idejét a felderítő méhek határozzák meg, megkeresik a megfelelő helyet ahova leszállhatnak, majd a családban vizsgálatot tesznek, hogy minden méh készen áll-e a kirepülésre, és egy hanggal leadják a jelet, ez indítja be a rajzást a megfelelő időben.
A
méhésznek meg kell tudnia különböztetni a bölcsőket, ugyanis nem minden bölcső
rajbölcső. Az anyabölcsők összehasonlításáról
már írtam.
Érdemes
említeni, hogy rajbölcsőn kívül váltóbölcső és pótbölcső is van. A
váltóbölcsőből általában csak 1 vagy 2 készül, akkor készítik, amikor az anya
hibás, beteg, le akarják cserélni hamarosan.
A
pótbölcső akkor készül, amikor eltűnt az anya, elpusztult, elveszett, hibánkból
áttettük más családhoz stb. Ilyenkor új anyát nevelnek maguknak.
Ezen kívül
általában rendelkezésre állnak tartalék bölcsők, melyekbe pempőt hordanak,
etetik a lárvát, de csak a biztonság kedvéért. Ha nincs szükség ezekre, akkor
elrombolják. Mi is elrombolhatjuk.
A
rajbölcső általában a keretek alján és szélén készül, bölcsőkezdeményeket
építenek, ezekben még nincs semmi, sem pete, sem pempő. A méhek tavasszal
mindig készítenek bölcsőkezdeményeket, mivel az anyával bármi történhet, a
családnak hirtelen újra van szüksége, ha nem kell új anya, a bölcsőkezdemények
akkor is rendelkezésre állnak. Ezekbe az anya nem fiasít, önmagától ilyet nem
tesz csak sejtekbe petézik. A bölcsőkezdeménybe valamelyik munkásméh teszi a
petét a sejtből és úgy kezdik el nevelni az anyát megfelelő méhpempővel, nem
munkáspempővel.
Amikor
beleteszik a petét, akkor elkezdődik egy folyamat, ez jelzi azt, hogy a
méhcsaládnál beindult a rajzásra való felkészülés. Ezután ha a család elkezdi
pempővel táplálni az álcát és elkezdik kiépíteni a bölcsőt, akkor folyamatosan
haladnak a rajzás felé. Egyszerre mindig több rajbölcsőt építenek, akár 20-at,
30-at is.
Az anya
ezeket a bölcsőket képes lenne elrombolni, de nem jár a keretek ezen részén,
ezért tudják nevelgetni. Ha kikel valamelyik anya, akkor lerombolhatják a többi
bölcsőt, de meg is hagyhatnak párat, mert egy család többször is megrajozhat.
Rajzás
során a munkásméhek több mint 50%-a a rajjal tart, többségük kevesebb mint 10
napos. A dajkaméhek kirepülése nagy veszteséget okoz a megmaradó családnak. A
kirepülő méhek megszívják magukat nektárral, mézzel, ami 10 napra is elegendő
számukra. Erre azért van szükség, mert a raj miután kirepült, általában
felszáll egy faágra, bokorra, és ott pihen. Majd aznak vagy másnap tovább
repül. Míg megfelelő menedéket találnak és ott kiépítik az új lakóhelyüket több
nap telik el. Ehhez tartalékkal kell rendelkezniük.
A méhek
kirepülésével a megmaradó családban nagyon sok fedett fiasítás marad, így
viszonylag hamar magához tér a család, de ha több párzatlan anya is marad a
kaptárban akkor néhány napon belül újabb rajzás történik. A varroa atkára oda
kell figyelni ilyenkor. Kb. 1/6-a távozik a rajjal, és 5/6-a marad a kaptárban.
Ez azt jelenti, hogy 5-ször annyi atkánk lesz mint volt, hiszen sokkal kevesebb
méhre jut a nagy mennyiségű atka.
Nálunk
május elején kezdődik a rajzási időszak. Rendszeresen nézzük át a családokat
ilyenkor és a keretek alján és szélén keressük a „nedves” rajbölcsőt, tehát
amiben van pempő és pete. Ez jelzi a rajzás előkészületét. Minél nagyobb a
család mérete, annál több munkás tud nektárt gyűjteni, lépet építeni, mézet
készíteni. De ezek a családok könnyebben megrajoznak. Azt kell elérni, hogy a
család úgy gondolja, nem jött még el az ideje a rajzásnak.