A márciusi munkák fontosságáról már írtam, itt bővebben lesz szó a fészekszűkítésről és a serkentésről, valamint etetésről. Ha márciusban vesszük a fáradtságot és néhány alkalommal megnézzük a méheket és munkánkkal hozzásegítjük őket, hogy folyamatosan fejlődni tudjon a méhcsalád, akkor ezzel megalapoztuk az évünket. A méhész szeret méhészkedni, a méhcsaládokkal foglalkozni, így vagyok vele én is, de tudni kell azt, hogy minden beavatkozás, főleg ha füsttel, mozgatással, valamilyen kezeléssel jár, akkor az stresszt okoz számukra, kisebbet, nagyobbat. Ez nem feltétlenül káros, de fölösleges munkálatokat nem érdemes végezni, csak azt, amennyi szükséges.

Épp ezért, márciusban amikor a méhcsalád elkezd dinamikusan fejlődni, a drasztikus beavatkozások, folyamatos zavargatások inkább ártanak mint használnak. Emiatt célirányosan kell elvégeznünk a munkákat a méhcsaládban. Azt is megtehetjük, hogy egyáltalán nem foglalkozunk velük egészen április elejéig, mondván tudják a dolgukat, inkább ne zavargassuk őket. Ez azért rossz hozzáállás, mert kora tavasszal már meg tudjuk alapozni, hogy a méhcsalád erős, egészséges, vitális lehessen az éven.

Kora tavasszal már beindul a fiasítás, igaz még nem nagy számban, de ez a fiasításszám fokozatosan növekszik. A méhcsalád egyrészt abból tud kiindulni, amiből bement a télbe, tehát azzal a méhmennyiséggel mínusz amennyi elhullt és amennyi azóta kelt, és azzal az élelemmennyiséggel, amennyit elraktározott magának. Ha ideális lenne a méhlegelő, bőven lenne elég élelem, akkor egészen minimális munkával járna a márciusi időszak. Azonban a méhlegelők nem szolgáltatnak elegendő virágport és nektárt, főleg nektárt a koratavaszi időben, ezért szükséges a méhész beavatkozása.

Figyelembe kell venni azt, hogy kora tavasszal több mint fél éves méheink vannak többségben, ezeknek az élete már csak rövid ideig tart, épp ezért nagyon fontos, hogy olyan új generációt neveljenek fel, amely nemcsak hogy le tudja őket váltani, hanem egészségesek, jól tápláltak, vitálisak. A méhanya petézéséhez és a munkások tevékenységéhez biztosítanunk kell a megfelelő feltételeket a töretlen fejlődés érdekében. Mivel február végétől, majd márciusban és áprilisban gyakran változik az időjárás, az éjszakák még hidegek, és vannak olyan napok, amikor napközben is hideg, szeles idő van, vagy esős napok, a méhek nem tudnak gyűjtögetni, vagy kénytelenek összehúzódni.

Ezt azért lényeges tudatosítanunk, mert a méhcsalád töretlen fejlődéséhez a méhcsaládnak folyamatosan rendelkeznie kell megfelelő mennyiségű élelemmel. Kaptáron belül tudják mennyi készletük van, és ehhez mérten igazítják a tevékenységüket. Ha híján vannak fehérjében, akkor a méhek megeszik a napos fiasításokat, hogy visszanyerjék a fehérjét. Így a méhanya több napnyi petézése is kárba veszhet, a dinamikus fejlődés pedig megakadhat. Ha kevés a víz, akkor sokkal nehezebben dolgozzák fel a sűrű mézet. Ha nincs elég folyékony nektár, akkor kevésbé gyűjtik a virágport. Ha azt akarjuk, hogy nagyon sok virágport gyűjtsenek, ami a tápláláshoz és táplálkozáshoz szükséges, akkor híg nektárt kell adnunk nekik, vagy ők maguknak kell nektárt gyűjteniük.

Emellett fontos még a hőháztartás kérdése. Mivel az időjárás ilyenkor nagyon változó, leginkább még hideg van, főleg éjszaka, de a fészekhőmérsékletet már fenn kell tartaniuk, így segítenünk kell ebben a méhcsaládnak. Felülről is takarjunk, valamint oldalról szűkítsünk. Felülre érdemes hőtükröt tenni, szőnyeget, polisztirolt, amit jónak tartunk, a lényeg, hogy felülről ne engedjük elszökni a meleget. Emellett oldalról is takarnunk kell. Ezt szűkítővel érhetjük el. Én egy fa keretbe kemény polisztirolt teszek, ez a szűkítőm. Ha megnézzük a fészket, akkor látható, hogy mennyi léputcát, mennyi keretet takarnak sűrűn a méhek. Ezért ebből indulunk ki, amennyit takarnak plusz egy mézes keret, ez után tesszük be a szűkítőt. Ez által beszorítjuk a méheket, nem húzódnak teljesen szét, és melegen tudják tartani a fészket, melegíteni tudják a fiasítást. Ha kis méretű a családunk, akkor mindenképpen nagyon le kell szűkítenünk a családot, van, hogy csak 4 keretet foglalnak és úgy tűnhet, hogy ez a család nem lesz már elég erős, de nem kell aggódni, ha jól takarnak 2 keretnyi fiasítást, szépen tudnak majd növekedni. Egy erős családnál más a helyzet, 6-7 keretet is takarnak már ilyenkor. De ez azért csalóka, mert sok méh még telelő méh, amely április elejére eltűnik, és akkor meglepődünk, hova tűntek a méhek. Ezért érdemes szűkíteni, inkább kevesebb keretet, de jól takarjanak, a robbanásszerű fejlődés nem marad el.

Ehhez a robbanásszerű fejlődéshez szükséges a serkentés és etetés is. A serkentéssel nektárt adunk a méheknek, a legfontosabb, hogy ezzel folyadékhoz juttatjuk őket. Ilyenkor márciusban érdemes zacskós serkentést alkalmazni, a zacskót szétterítjük laposan, a fészek hője pedig felmelegíti a szirupot. A méhek 1-2 nap alatt mindet elhordják. Ezt a cukorszirupot úgy fogják fel, mint külsőleg behordott nektár, amit ha elraktároznak, arra ösztönzi őket, hogy virágport gyűjtsenek, hiszen látják, hogy van elég mézük, van folyékony, könnyen hozzáférhető és gyorsan elfogyasztható nektár, ha virágport gyűjtenek, akkor bármennyi fiasítást fel tudnak nevelni. A cukorszirupba érdemes mindig tenni valami kiegészítőt. Én több kiegészítőt szoktam használni, általában nem egyszerre. Most márciusban illóolaj cseppeket használok atkagyérítés céljából, valamint olyan kiegészítőt, amely immunerősítőként szolgál. Majd áprilisban használom a többi kiegészítőt más célokra. Emellett cukorlepényt is használok. Igaz nem annyit, amennyit általában szokás, hanem kevesebbet. Mivel hobbiként foglalkozom a méhekkel és nem profiként, így nem 2 kiló lepényt adok a méheimnek, hanem általában fél kilót, vagy az éven 25 dekát + fél kilót. Fontos megemlíteni, hogy mindig fehérjés cukorlepényt használok, kb. 10% fehérjetartalommal, ami lehet virágpor, vagy más fehérje. Ezért ezt nem érdemes februárban adni a méheknek, hanem márciusban kell a tömeges virágporhordás kezdetéig. Általában március 15-e után adom be és március végéig megeszik. Ennek a lepénynek az a lényege, hogy a tömeges virágporhordás előtt már hozzájuthatnak fehérjéhez és más ásványi anyagokhoz, ami segíti a fiasítás növelését. Mivel ilyenkor vagy gyűjtenek virágport, vagy nem, előfordul, hogy napokig nem tudnak kirepülni és ez alatt megeszik a friss készletet, a fehérjés lepény ad egy állandóságot a kimaradó hordás nélküli időszakra.

Amikor a lepényt adjuk, mindenképpen biztosítanunk kell folyadékot a méheknek. Én is így teszek. Amikor beadom a méheknek a lepényt, egyúttal cukorszirupot is adok. Milyen mennyiségben és milyen minőségben? Nem kell sokat adni. Elég 3-4 dl. Én 4 dl szirupot adok, és kb. 4 naponta egészen április elejéig, amikor is növelem a mennyiséget. A szirupnak nem kell sűrűnek lennie. A könyvek azt írják és a méhészek is úgy szokták, hogy 1:1 arányban adják a szirupot. Vagyis 1 egység víz, 1 egység cukor, 1 kiló cukorhoz 1 liter vizet adnak. Én ritkább szirupot készítek, az arány 2/3: 1/3. Vagyis 2/3 víz és 1/3 cukor. A példa kedvéért 15 liter sziruphoz adok 5 kiló cukrot és a többi víz. Ennek oka, hogy ilyenkor a méheknek még nincs szükségük sűrű szirupra, amit nehezebb feldolgozni, a ritka szirup könnyen feldolgozható, raktározható, gyorsan elfogyasztható és a lényeg, hogy folyadékot, elegendő vizet biztosítson.


Ez a méhcsalád a bal oldara húzódott. Szépen takar 7 keretet, 8.nak meghagyunk egy mézest, és utána tesszük a szűkítőt. 


Ez a méhcsalád középre húzódott. Itt nem hagyhatjuk, én mindig jobbra rendezem a fészket, kiveszem a 2. keretet, eltolom a családot, majd utána teszem a szűkítőt.


Ez a méhcsalád igen nagy méretű már. Nem szükséges a szűkítő


Cukorszirup, melynek színe a kiegészítő miatt barna, ez immunerősítő, valamint illóolaj cseppeket is használok atkabecsapó szerként


A szirupot bezacskózom. Olyan erős legyen a zacskó, ami nem könnyen szakad ki, de a méheknek se legyen túl nehéz kirágni


Cukorszirup bezacskózva. Minden család kap egyet


A lepény és a cukorszirup elhelyezése. A méhcsalád fészke a kaptár jobb oldalán van, a 8. keret a szűkítő. Minden család kap fehérjés lepényt, ennek állaga keményes legyen, azt szeretik és könnyen eszik, a legjobb a fészek felső részére tenni, mivel cukorszrupot is kell adni nekik, én általában 4 naponta adok. A zacskót, ami 4 dl szirupot tartalmaz szétterítem, a fészek hője melegíti, és a méhek kirágják, de a szirup nem folyik ki, hanem kiszürcsölgetik. Mivel 4 nap múlva ismét adok nekik szirupot, csak felemelem a fóliatakarást és egy mozdulattal kiveszem az üres zacskót, másik mozdulattal beteszem az újat, így csak minimálisan zavarom a méheket, mindenféle füst nélkül.