Pénzügyi kérdések: mennyi az annyi?

A pénzügyi kérdések általában kényes téma, de érdemes velük foglalkozni, hogy legyen egy kis rálátásunk arra, mi mennyibe kerül, mi mennyi jövedelmet hozhat. A legtöbb méhész nem milliomos, ők más hobbit választanak maguknak. Legtöbbünk jövedelme épp elég a megélhetéshez, így csak kevés pénzt tud félretenni a hobbijára. Ne vegyük el a családi kasszából a szükséges félretett pénzt, hanem más módon takarítsuk meg. Vannak akik kölcsön kérnek barátoktól, rokonoktól, ez is egy megoldás.  

A méhészet pénzügyi oldalról egy idővel önfenntartó tud lenni, idővel pedig hasznot hozhat. Azonban ez több tényezőtől is függ: leginkább az időjárástól és a méhésztől. Az egyre kiszámíthatatlanabb időjárás sokszor teljesen keresztülhúzza a számításainkat. Velem is ez történt: az első és második teljes évemben az elmúlt évtizedek legrosszabb időjárása köszöntött be májusban, júniusban, ez tönkretette a teljes szezont, így bevételt is alig hozott, kiadásokat annál inkább. Voltak olyan területek, ahol tavaly a teljes akác elfagyott, az ottani méhészek szintén rosszul jártak. Ezekre fel kell készülni és el kell fogadni, hogy e téren nem tudunk mit tenni. Előtte évtizedekig viszont rendre a méhészet szempontjából remek évek voltak, és azok a méhészek, akik akkor kezdtek el méhészkedni anyagilag is jól jártak és szépen bővíthették méhcsaládjaik számát.

Azt mondják úgy kell minden évre készülni mintha az lenne az évszázad legjobb méhészeti szezonja. A méhésznek tehát a maga részéről minden tőle telhetőt meg kell tennie a sikeres évhez, ez rajta múlik.

Különböző verziókat vázolok fel, hogy lássuk mi mennyibe kerül, mennyi bevételt, kiadást generál. A példákban a becslések szemléltető jellegűek, olyan méhészetet mutatok be, amely fokozatosan bővül évente néhány méhcsaláddal, de évek múltán is megmarad hobbi szinten.

Egy egyszerű táblázatot készítettem, amely megmutatja mennyi kiadással, bevétellel, nyereséggel jár és az évek alatt mennyi összhozamot hoz egy pár családdal induló méhészet, amely folyamatosan növekszik. Kezdetben 4 családdal kezdünk, majd ezek száma dinamikusan növekszik az 5. évre már több mint 30 családunk van.

4 családdal kezdő, fokozatosan bővülő méhészet
	kiadás (€)	bevétel (€)	kiadás-bevétel (€)	kumulatív hozam(€)
1. év	1700	500	-1200	-1200
2. év	2000	700	-1300	-2500
3. év	1600	1200	-400	-2900
4. év	1200	2400	1200	-1700
5. év	1400	4000	2600	900

A példa fiktív, de közel áll a valósághoz. Kezdetben 4 családunk van, a kiadások magasak, mivel mindent meg kell venni, a kiadások nagyjából évente megegyeznek, és közel állnak a valósághoz. Csak a legszükségesebb dolgokra adunk ki pénzt. A bevételünk kezdetben alacsony, mivel sok hibát vétünk, nem tudjuk a családokat hordási időszakra megfelelő erősségűre hozni, így nem sok mézet termelnek, esetleg az időjárás vagy a méhlegelő nem megfelelő. A 4. évben is még mínuszban vagyunk, az 5 évben azonban már +900 eurónk van. Ez nem tűnik soknak, de ha tovább növekszik a bevétel, és legalább átlagos vagy jó évek jönnek, akkor az éves nyereségünk is több ezer euró lehet. Tehát nem szükséges sok családdal elkezdeni méhészkedni, ha hobbiból csináljuk.

A kiadási oldalon igyekezni kell csak a lehető legfontosabb eszközökre költeni, pl. teljesen fölösleges fedelező kádat venni amikor elég egy fedelezőtálca is. Érdemes egy olcsó pergetőt venni, ha magunk készítjük a kaptárakat, akkor jó, ha már rendelkezünk saját gépekkel, (fűrészek, gyalugép) ha nem rendelkezünk, akkor vegyünk jó minőségű hobbiszerszámokat, úgysem fogjuk túl sokat használni, bőven megfelel az igényünknek. Ne szórjuk el a pénzt fölöslegesen drágább eszközökre, elég az olcsóbb kefe, kaptárvas stb. Amikor elkezdtem méhészkedni rengeteg kis összegű kiadásom volt, nem tűnik fel, de ha összeadjuk ezeket az összegeket, sok száz vagy több ezer euró is lehet az ilyen kis kiadásokból.

Bevételi oldalon számolni kell azzal, hogy lehet csalódni fogunk, de az is lehet, hogy nem. Van olyan méhész, akinek az első évek annyira jól sikerülnek, hogy pár év alatt eljut több száz családig is, és folyamatosan növekszik a bevétele. Csalódás akkor történik amikor hibákat követünk el, gyengék maradnak a családok a hordási időszakra és alig lesz mézünk amit kipergethetünk. Vagy épp beköszönt a télies idő, fagyás és tönkremegy az akác, a gyümölcsfák, nincs hordás, nincs méz.

Amikor eladjuk a mézet, számítsunk a következőkre: kezdetben kevés mézünk van, de van rá kereslet, mert ott vannak a rokonok, barátok, munkatársak, ismerősök, akiknek eladhatjuk. Később amikor már több száz kiló mézünk van, és van egy jó marketingünk, vagy kiépített vásárlói körünk, akkor nyert ügyünk van, ha nincs, akkor általában a felvásárlónak kell eladnunk a többletmézet felvásárlási áron.

Ebben a példában 10 családdal kezdünk, folyamatosan növeljük családjaink számát, 5. évre már legalább 50-60 családunk van.

10 családdal kezdő, fokozatosan bővülő méhészet
	kiadás (€)	bevétel (€)	kiadás-bevétel (€)	kumulatív hozam(€)
1. év	3700	1800	-1900	-1900
2. év	3000	2600	-400	-2300
3. év	2200	4600	2400	100
4. év	2000	5600	3600	3700
5. év	2000	6500	4500	8200

Ebben az egyszerű táblázatban a kezdő méhész 10 családot vásárol, mert rendelkezik tapasztalattal, kezdőtőkével és merészebb céljai vannak. Mivel 10 családot megvásárolt, a kiadások kezdetben magasak, a 10 méhcsaládot már azon az éven lehet bővíteni, a következő éven szintén, így kaptárakra, keretekre, műlépekre van szükség nagyobb mennyiségben mint az előző példában. A kiadások ezért magasabbak. A 3. éven már nyereségesek vagyunk, a negyedik éven az összhozam magasabb mint a 4 családdal kezdő méhész esetében az 5. év végén. Egyértelműen a bevételeknek köszönhető mindez. A 10 családdal kezdő, tapasztalattal rendelkező méhész már az első éven több bevételt tud generálni mint a példánkban szereplő másik méhész a 3. éven. Ahogy növekszik a családok száma, úgy lesz több bevétele. Egyszerű matematika az egész, minél több a méhcsaládod, minél tapasztaltabb vagy, és kevesebbet hibázol annál több lehet a bevételed. A kiadásod pedig néhány év után stabilizálódik. A bevételed szintén. Hiszen ha nem bővíted a méhcsaládok számát, hanem állandósul, akkor a mézmennyiség is állandósul amit eladhatsz. Persze lehetnek más bevételi forrásaid is, ezekről később.

Pár év múlva már nem saját zsebből kell a pénzt betenned a méhészetedbe, hanem a munkádból származó jövedelmet forgatod vissza. Ennek van egy fontos feltétele: el kell adnod a mézet és az egyéb termékeket.

Az előző két példa esetében egy fontos szempontot figyelembe kell venni. Méghozzá azt, hogy a méz eladásánál nem a felvásárlási áron adod el a mézet, hanem üvegenként vásárlóknak, akik a te termékeidet akarják megvenni. Ehhez azonban marketing kell, amelyet a marketing résznél elemzek. Ha felvásárlási áron adja be a méhész a mézet, akkor a bevétele jelentősen alacsonyabb lesz a táblázatban szereplő összegnél. Márpedig Szlovákiában jellemzően ez a helyzet. Az első években jellemzően rokonok, barátok, közeli ismerősök azok, akik megvásárolják tőled a mézet, később azonban új vevőket kell kerítened. Csak így tudsz jelentősebb bevételre szert tenni.

A méhészekre jellemző az, hogy inkább eladják a felvásárlóknak a többletet, csak annyit hagynak meg, amennyit a saját ügyfélkörüknek szánnak. 2021-ben a méz felvásárlási ára repce esetén 2,80 Euró, akác 5 Euró, virágméz 3 euró volt. Ezek nem magas összegek, alig fedezik a kiadásokat, ha egyáltalán fedezik. Ha a kezdő méhész csak ilyen eladásra gondol, akkor rosszul teszi. Ugyanis a példákból is látszik, hogy kezdetben magasak a kiadások, mivel mindent be kell szerezni, ugyanakkor a felvásárlónak eladott mézből csak az aktuális év kiadásait tudjuk fedezni, így sosem jön össze annyi, hogy a kezdeti magas kiadásokat is idővel kiegyenlítsük hobbiméhészként. Azok a méhészek akik több száz vagy több ezer családdal dolgoznak, ez megtörténik.

Vannak méhészek akik csak pár családdal dolgoznak. Ezt bemutattam egy korábbi cikkben. Németországban például több ezer 4-5 családos méhészet működik, ők szintén hobbiméhészek, de kizárólag saját maguknak, barátoknak, ismerősöknek, munkatársaknak készítik és ajándékozzák el a mézet, nem várnak belőle semmilyen anyagi hasznot. Nagyon szép így méhészkedni.

Nálunk jellemzően bevételi forrásként is gondolunk a méhészkedésre, ebből fedeznénk a gyerekek iskoláztatását, házfelújítást, autóvásárlást, kirándulást. Ha a múltból indulunk ki és megkérdezünk idősebb méhészeket, akkor elmondják, hogy bizony más idők jártak régebben. Ma már sokkal kevesebb bevétel származik a méhészetből mint korábban, ehhez az is hozzájárul, hogy a pénz nem stabil, hanem inflálódik, és sokkal kiszámíthatatlanabb az időjárás is.

Természetesen ami a legfontosabb változás az az, hogy régen nem boltból vásárolták a mézet a fogyasztók, hanem kizárólag méhészektől. Így mindig el lehetett adni a megtermelt mézet jó áron. Ma azonban a fogyasztók többsége árérzékeny és ahol olcsóbb azt veszik, nem tudván milyen a minősége, mézet vásárolnak-e egyáltalán.

Egyre többen fognak bele úgy a méhészkedésbe, hogy a pénzügyi oldalát veszik elsősorban figyelembe. Egy adott térségben ahol jók a körülmények megugrik a méhészek száma, azonban legtöbbször az adott méhlegelő nem tudja eltartani az összes méhész méhcsaládjait, csak ha a méhlegelőt is növelni tudják. Így ha tetszik ha nem lesznek akik veszíteni fognak, vagy megrekednek a növekedésben. Ezzel számolni kell. Azok a méhészek vannak nagy előnyben, akik olyan méhlegelőn méhészkednek, ahol nincs más méhész, vagy azok, akik nagy tudással és tapasztalattal rendelkeznek egy nagyobb méhsűrűségű területen.