A pénzügyi kérdések általában kényes téma, de érdemes velük foglalkozni, hogy legyen egy kis rálátásunk arra, mi mennyibe kerül, mi mennyi jövedelmet hozhat. A legtöbb méhész nem milliomos, ők más hobbit választanak maguknak. Legtöbbünk jövedelme épp elég a megélhetéshez, így csak kevés pénzt tud félretenni a hobbijára. Ne vegyük el a családi kasszából a szükséges félretett pénzt, hanem más módon takarítsuk meg. Vannak akik kölcsön kérnek barátoktól, rokonoktól, ez is egy megoldás.
A méhészet pénzügyi oldalról egy idővel önfenntartó
tud lenni, idővel pedig hasznot hozhat. Azonban ez több tényezőtől is függ:
leginkább az időjárástól és a méhésztől. Az egyre kiszámíthatatlanabb időjárás
sokszor teljesen keresztülhúzza a számításainkat. Velem is ez történt: az első
és második teljes évemben az elmúlt évtizedek legrosszabb időjárása köszöntött
be májusban, júniusban, ez tönkretette a teljes szezont, így bevételt is alig
hozott, kiadásokat annál inkább. Voltak olyan területek, ahol tavaly a teljes
akác elfagyott, az ottani méhészek szintén rosszul jártak. Ezekre fel kell
készülni és el kell fogadni, hogy e téren nem tudunk mit tenni. Előtte
évtizedekig viszont rendre a méhészet szempontjából remek évek voltak, és azok
a méhészek, akik akkor kezdtek el méhészkedni anyagilag is jól jártak és szépen
bővíthették méhcsaládjaik számát.
Azt mondják úgy kell minden évre készülni mintha az
lenne az évszázad legjobb méhészeti szezonja. A méhésznek tehát a maga részéről
minden tőle telhetőt meg kell tennie a sikeres évhez, ez rajta múlik.
Különböző verziókat vázolok fel, hogy lássuk mi
mennyibe kerül, mennyi bevételt, kiadást generál. A példákban a becslések
szemléltető jellegűek, olyan méhészetet mutatok be, amely fokozatosan bővül
évente néhány méhcsaláddal, de évek múltán is megmarad hobbi szinten.
Egy egyszerű táblázatot készítettem, amely megmutatja
mennyi kiadással, bevétellel, nyereséggel jár és az évek alatt mennyi
összhozamot hoz egy pár családdal induló méhészet, amely folyamatosan növekszik.
Kezdetben 4 családdal kezdünk, majd ezek száma dinamikusan növekszik az 5. évre
már több mint 30 családunk van.
4 családdal kezdő, fokozatosan bővülő méhészet |
||||
|
kiadás (€) |
bevétel (€) |
kiadás-bevétel (€) |
kumulatív hozam(€) |
1. év |
1700 |
500 |
-1200 |
-1200 |
2. év |
2000 |
700 |
-1300 |
-2500 |
3. év |
1600 |
1200 |
-400 |
-2900 |
4. év |
1200 |
2400 |
1200 |
-1700 |
5. év |
1400 |
4000 |
2600 |
900 |
A példa fiktív, de közel áll a valósághoz.
Kezdetben 4 családunk van, a kiadások magasak, mivel mindent meg kell venni, a
kiadások nagyjából évente megegyeznek, és közel állnak a valósághoz. Csak a
legszükségesebb dolgokra adunk ki pénzt. A bevételünk kezdetben alacsony, mivel
sok hibát vétünk, nem tudjuk a családokat hordási időszakra megfelelő
erősségűre hozni, így nem sok mézet termelnek, esetleg az időjárás vagy a
méhlegelő nem megfelelő. A 4. évben is még mínuszban vagyunk, az 5 évben
azonban már +900 eurónk van. Ez nem tűnik soknak, de ha tovább növekszik a
bevétel, és legalább átlagos vagy jó évek jönnek, akkor az éves nyereségünk is
több ezer euró lehet. Tehát nem szükséges sok családdal elkezdeni méhészkedni,
ha hobbiból csináljuk.
A kiadási oldalon igyekezni kell csak a lehető
legfontosabb eszközökre költeni, pl. teljesen fölösleges fedelező kádat venni
amikor elég egy fedelezőtálca is. Érdemes egy olcsó pergetőt venni, ha magunk
készítjük a kaptárakat, akkor jó, ha már rendelkezünk saját gépekkel,
(fűrészek, gyalugép) ha nem rendelkezünk, akkor vegyünk jó minőségű
hobbiszerszámokat, úgysem fogjuk túl sokat használni, bőven megfelel az
igényünknek. Ne szórjuk el a pénzt fölöslegesen drágább eszközökre, elég az
olcsóbb kefe, kaptárvas stb. Amikor elkezdtem méhészkedni rengeteg kis összegű
kiadásom volt, nem tűnik fel, de ha összeadjuk ezeket az összegeket, sok száz
vagy több ezer euró is lehet az ilyen kis kiadásokból.
Bevételi oldalon számolni kell azzal, hogy lehet
csalódni fogunk, de az is lehet, hogy nem. Van olyan méhész, akinek az első
évek annyira jól sikerülnek, hogy pár év alatt eljut több száz családig is, és
folyamatosan növekszik a bevétele. Csalódás akkor történik amikor hibákat
követünk el, gyengék maradnak a családok a hordási időszakra és alig lesz
mézünk amit kipergethetünk. Vagy épp beköszönt a télies idő, fagyás és
tönkremegy az akác, a gyümölcsfák, nincs hordás, nincs méz.
Amikor eladjuk a mézet, számítsunk a következőkre:
kezdetben kevés mézünk van, de van rá kereslet, mert ott vannak a rokonok,
barátok, munkatársak, ismerősök, akiknek eladhatjuk. Később amikor már több
száz kiló mézünk van, és van egy jó marketingünk, vagy kiépített vásárlói
körünk, akkor nyert ügyünk van, ha nincs, akkor általában a felvásárlónak kell
eladnunk a többletmézet felvásárlási áron.
Ebben a példában 10 családdal kezdünk, folyamatosan
növeljük családjaink számát, 5. évre már legalább 50-60 családunk van.
10 családdal kezdő, fokozatosan bővülő méhészet |
||||
|
kiadás (€) |
bevétel (€) |
kiadás-bevétel (€) |
kumulatív hozam(€) |
1. év |
3700 |
1800 |
-1900 |
-1900 |
2. év |
3000 |
2600 |
-400 |
-2300 |
3. év |
2200 |
4600 |
2400 |
100 |
4. év |
2000 |
5600 |
3600 |
3700 |
5. év |
2000 |
6500 |
4500 |
8200 |
Ebben az egyszerű táblázatban a kezdő méhész 10
családot vásárol, mert rendelkezik tapasztalattal, kezdőtőkével és merészebb
céljai vannak. Mivel 10 családot megvásárolt, a kiadások kezdetben magasak, a
10 méhcsaládot már azon az éven lehet bővíteni, a következő éven szintén, így
kaptárakra, keretekre, műlépekre van szükség nagyobb mennyiségben mint az előző
példában. A kiadások ezért magasabbak. A 3. éven már nyereségesek vagyunk, a
negyedik éven az összhozam magasabb mint a 4 családdal kezdő méhész esetében az
5. év végén. Egyértelműen a bevételeknek köszönhető mindez. A 10 családdal
kezdő, tapasztalattal rendelkező méhész már az első éven több bevételt tud
generálni mint a példánkban szereplő másik méhész a 3. éven. Ahogy növekszik a
családok száma, úgy lesz több bevétele. Egyszerű matematika az egész, minél
több a méhcsaládod, minél tapasztaltabb vagy, és kevesebbet hibázol annál több
lehet a bevételed. A kiadásod pedig néhány év után stabilizálódik. A bevételed
szintén. Hiszen ha nem bővíted a méhcsaládok számát, hanem állandósul, akkor a
mézmennyiség is állandósul amit eladhatsz. Persze lehetnek más bevételi
forrásaid is, ezekről később.
Pár év múlva már nem saját zsebből kell a pénzt
betenned a méhészetedbe, hanem a munkádból származó jövedelmet forgatod vissza.
Ennek van egy fontos feltétele: el kell adnod a mézet és az egyéb termékeket.
Az előző két példa esetében egy fontos szempontot
figyelembe kell venni. Méghozzá azt, hogy a méz eladásánál nem a felvásárlási
áron adod el a mézet, hanem üvegenként vásárlóknak, akik a te termékeidet
akarják megvenni. Ehhez azonban marketing kell, amelyet a marketing résznél
elemzek. Ha felvásárlási áron adja be a méhész a mézet, akkor a bevétele
jelentősen alacsonyabb lesz a táblázatban szereplő összegnél. Márpedig
Szlovákiában jellemzően ez a helyzet. Az első években jellemzően rokonok,
barátok, közeli ismerősök azok, akik megvásárolják tőled a mézet, később
azonban új vevőket kell kerítened. Csak így tudsz jelentősebb bevételre szert
tenni.
A méhészekre jellemző az, hogy inkább eladják a
felvásárlóknak a többletet, csak annyit hagynak meg, amennyit a saját
ügyfélkörüknek szánnak. 2021-ben a méz felvásárlási ára repce esetén 2,80 Euró,
akác 5 Euró, virágméz 3 euró volt. Ezek nem magas összegek, alig fedezik a
kiadásokat, ha egyáltalán fedezik. Ha a kezdő méhész csak ilyen eladásra
gondol, akkor rosszul teszi. Ugyanis a példákból is látszik, hogy kezdetben
magasak a kiadások, mivel mindent be kell szerezni, ugyanakkor a felvásárlónak
eladott mézből csak az aktuális év kiadásait tudjuk fedezni, így sosem jön
össze annyi, hogy a kezdeti magas kiadásokat is idővel kiegyenlítsük
hobbiméhészként. Azok a méhészek akik több száz vagy több ezer családdal
dolgoznak, ez megtörténik.
Vannak méhészek akik csak pár családdal dolgoznak. Ezt
bemutattam egy korábbi cikkben. Németországban például több ezer 4-5 családos méhészet
működik, ők szintén hobbiméhészek, de kizárólag saját maguknak, barátoknak,
ismerősöknek, munkatársaknak készítik és ajándékozzák el a mézet, nem várnak
belőle semmilyen anyagi hasznot. Nagyon szép így méhészkedni.
Nálunk jellemzően bevételi forrásként is gondolunk a
méhészkedésre, ebből fedeznénk a gyerekek iskoláztatását, házfelújítást,
autóvásárlást, kirándulást. Ha a múltból indulunk ki és megkérdezünk idősebb
méhészeket, akkor elmondják, hogy bizony más idők jártak régebben. Ma már
sokkal kevesebb bevétel származik a méhészetből mint korábban, ehhez az is
hozzájárul, hogy a pénz nem stabil, hanem inflálódik, és sokkal
kiszámíthatatlanabb az időjárás is.
Természetesen ami a legfontosabb változás az az, hogy
régen nem boltból vásárolták a mézet a fogyasztók, hanem kizárólag méhészektől.
Így mindig el lehetett adni a megtermelt mézet jó áron. Ma azonban a fogyasztók
többsége árérzékeny és ahol olcsóbb azt veszik, nem tudván milyen a minősége,
mézet vásárolnak-e egyáltalán.
Egyre többen fognak bele úgy a méhészkedésbe, hogy a
pénzügyi oldalát veszik elsősorban figyelembe. Egy adott térségben ahol jók a
körülmények megugrik a méhészek száma, azonban legtöbbször az adott méhlegelő
nem tudja eltartani az összes méhész méhcsaládjait, csak ha a méhlegelőt is
növelni tudják. Így ha tetszik ha nem lesznek akik veszíteni fognak, vagy
megrekednek a növekedésben. Ezzel számolni kell. Azok a méhészek vannak nagy
előnyben, akik olyan méhlegelőn méhészkednek, ahol nincs más méhész, vagy azok,
akik nagy tudással és tapasztalattal rendelkeznek egy nagyobb méhsűrűségű
területen.
0 Comments
Megjegyzés küldése