Korábbi cikkekben foglalkoztam a bevételi lehetőségekkel, miből származhat bevétele a méhésznek, milyen lehetőségekkel élnek általában és melyekkel nem. Foglalkoztam egy kezdő méhész első 5évével bevételi és kiadási oldalról megvizsgálva, mennyi bevételre lehet számítani, mennyi kiadásra és miért ilyen összegre. Ezek természetesen nem kőbe vésett számok, több tényező miatt változhatnak.

Egy hobbiméhész számára is fontos az, hogy munkájának anyagi vonzata is legyen. Nemcsak azért csinálja, mert szereti amit csinál, hanem azért is mert pénzt akar belőle csinálni. A baj ott van, amikor ez fordítva történik: „pénzt akarok csinálni bármiből, hallottam hogy a méhészet jól jövedelmez, ezért ebből csinálok pénzt”. Ez az amiből semmi jó nem születik, csak nagy csalódás, mert nem a tanulás lesz a legfontosabb, a megértése annak mit miért csinálunk, mi a legjobb a méheknek, hanem a pénzcsinálás. Ezután ez a méhész majd azt újságolja mennyire nem éri meg ezzel foglalkozni, mennyire átverés az, ha valaki azt mondja jól jövedelmez a méhészet.

Az idősebb méhészek olyan éveket éltek át, amely során valóban nagyon jó jövedelmi forrás volt a méhészet, ez ma már nem annyira van így. Több oka is van ennek, ezekbe nem megyek bele. Nyilván az egyik legfontosabb az, hogy régen senki nem vásárolt üzletben mézet nagy mézcsomagolótól, forgalmazótól, hanem kizárólag helyi méhésztől, illetve az eladási ára nagyobb volt mint ma, mert többet ért a pénzünk. Azért nagy mézcsomagolónak nevezem őket, mert az a méz, amelyet forgalmaznak nem saját forrásból van, hanem felvásárolják itthon és külföldről olcsón és olcsón is tudják eladni. Ezzel rászoktatták a vásárlókat arra, hogy kizárólag árérzékenyek legyenek, ne az számítson, hogy milyen minőségű a méz, hanem mennyibe kerül. Ezt az akadályt kell leküzdenünk. Az erről készült vizsgálatok pedig bebizonyították, hogy a mézként árult termékek egy része sajnos nem méz, így a fogyasztók ezen része át van verve.

A méhészek többségének más foglalkozása van, vagy nyugdíjasok. Emiatt nem foglalkoznak marketinggel és eladással. Csak annyi mézet értékesítenek, amennyit az aktuális vásárlói körük kér. Tehát nem tesznek lépéseket vásárlók megszerzésére, és nem készítenek saját termékeket, pl. saját márkával. A többletmézet pedig a felvásárlónak adják el felvásárlási áron, amely összeg éppen csak fedezni tudja az éves kiadásokat. Ezek a méhészek úgy döntöttek, hogy számukra bőven elég a mindennapi munka mellett ennyit foglalkozni eladással, marketinggel, és megelégednek azzal a bevétellel amihez hozzájutnak.

Néhány méhész-azok akik számára nem csak hobbi a méhészet, hanem foglalkozás- számára a bevétel a megélhetésüket biztosítja, így ők komolyan kell vegyék a marketinget és eladást is, persze nem mindig sikerül ez. Mivel ez egy hobbiméhész oldal, nem megyek bele a foglalkozásként méhészkedők marketingjébe, eladásába, hogyan és milyen módon értékesítik termékeiket.

De hobbiméhészként is nagyjából hasonló módon kell eladni és marketingezni, csak nincs idő pl. vásárokon, piacon ülni egész nap, vagy elutazni több napos kiállításokra, rendezvényekre a termékeinket népszerűsíteni és megismertetni a nagyközönséggel. Senki ne gondolja azt, hogy a méz vagy más méhészeti termék eladása egyszerű lenne. Ennek oka az, hogy a termékek nem egyediek, nem különlegesek, ha a mézet vesszük alapul gyakorlatilag egy normál élelmiszerről beszélünk, amelyet ráadásul árérzékeny vevők keresnek. A méz azonban sokkal több mint egy élelmiszer, hiszen gyógyhatású készítmény, ahogy a propolisz, méhpempő, virágpor is.

Mit tehetünk mégis azért, hogy kitűnjünk, és a mi termékeinket vásárolják?

Bizonyos esetekben nem sok mindent kell tennünk, ilyen amikor nincs más méhész a környéken, de általában nem ez a helyzet.

Van néhány kiindulópont, ahonnan indulnunk kell:

  • tudnunk kell mit akarunk elérni, mik a céljaink, ha van pl. 50 méhcsaládunk, akkor mit akarunk kezdeni a termelt mézzel, hogyan akarjuk értékesíteni, mennyi kiadással, munkával számoljunk, és mennyi bevételt tervezünk, hova akarunk eljutni ezzel. Az egyéb „termékeket” mint pl. törzscsaládok, kölyökcsaládok hogyan és kiknek akarjuk eladni évről évre, ha foglalkozunk ezekkel. Csak a pénzbevétel ami számít, vagy az, hogy valamit létrehozzunk, amit magunkénak tudhatunk, bebizonyítsuk magunknak, hogy képesek vagyunk elérni amit tervezünk, ismertekké váljunk bizonyos körökben, szakértőnek számítsunk még úgy is, hogy kicsiben csináljuk? Vagy azon törjük a fejünket, hogy ha mindezt megvalósítjuk, akkor ebből akarunk megélni?
  • rá kell szánnunk időt, pénzt és energiát arra amit csinálunk, magyarul bele kell tennünk plusz munkát, időt és többletforrást abba, hogy értékesítsünk és marketingezzünk
  • ez a plusz idő, munka és pénz azt kell eredményezze, hogy a bevételünk ezekből a tevékenységekből eléri vagy meghaladja a beletett munka, idő, pénz értékét, vagyis megérje csinálni mindezt anyagi szempontból
  • vannak bizonyos helyzetek amikor anyagilag ha nem is éri meg, de más szempontból megéri a plusz munka, idő és pénz ráfordítás, pl. ismertséget szerzünk, vevőkört szerzünk, és építünk, szakértőként tekintenek ránk, akinek a gondolatait, tetteit értékelik és elismerik és megfogadják, márkát építünk, énmárkát építünk, olyan gyakorlati tapasztalatot szerzünk, amely életünk további részében nagy hasznunkra válik más területen, vagy csak egyszerűen jól érezzük magunkat és nem vágyunk semmi különlegesre stb. Sokszor ez fontosabb mint az anyagi oldala a munkánknak.
  • a minőség a legfontosabb, ehhez kapcsolódik a megbízhatóság, többek között ezek is alakítják ki a bizalmat, vagyis amit kínálunk az olyan legyen amilyet ígértünk, amikor szállítunk, csomagolunk, az olyan legyen ami elvárható, a megegyezés szerint történjen, ami azt mutatja, hogy nekünk a vásárló számít a legfontosabbnak. Amit ígérünk tartsuk be.

Mit takar a marketing? Mit takar az eladás?

  • a marketing az a folyamat, ami során ismertté tesszük termékünket és/vagy saját magunkat, célközönséget választunk, akik számára megoldást kínálunk a problémáikra, vagy vágyaik kielégítésére. A marketingünk legfontosabb célja elérni azt, hogy minket válasszanak akkor, amikor úgy döntenek, hogy vásárolnak.
  • az eladás az a folyamat, amely során értékesítjük termékünket, megtaláltuk az érdeklődőket, ők is megtaláltak minket, és úgy döntöttek, hogy minket választanak, ez a tudatos vagy épp nem túl tudatos marketing eredménye, az eladás során hozzájutunk a pénzhez, a vásárló pedig hozzájut a megoldáshoz ami megoldja a problémáit, vagy kielégíti a vágyait.
  • első lépés mindig a tervezés legyen, papírra írjuk le, vázoljuk fel mit akarunk elérni és hogyan: anyagi téren, más téren. Amint fentebb írtam, nem kimondottan az anyagi oldal a legfontosabb ha 40-50 méhcsaládunk van, mert a bevétel is limitált a méhcsaládok száma miatt, 80-100 család esetén viszont már egy fontosabb tényező. Ez a bevétel a további kiadások fedezésére kell, méhcsaládok fenntartására stb., valamint saját magunkra és családunkra akarjuk fordítani, így érdemes eltervezni hogyan is adjuk el termékeinket. Kevés méhcsaládból is származhat annyi bevétel amennyivel megelégszünk.
  • a legfontosabb lépés a pozicionálás. miben kölönbözik a mi termékünk mások termékétől? miben tudunk valami újat adni, valami eltérőt a többi piaci szereplő termékétől aminek köszönhetően egy másik kategóriába sorolnak minket? Különleges ízvilágú termékünk van, díszcsomagolásban adjuk különleges alkalmakra, mint pl. szülinap, esküvő? Legyünk elsők a piacon, ha 12 egy tucat vagyunk azzal nem érünk el semmi érdemleges eredményt. Sokaknak persze nem az számít hogy kitűnjön, különleges legyen, hanem elég annyi, hogy eladja a termékeit azoknak, akiket sikerül megnyernie. 
  • sok helyen lehet olvasni arról hogyan hozzunk létre márkanevet, hogyan készítsük el a címkét, hogy figyelemfelkeltő legyen, vagy hol árusítsuk a terméket. Ezek lényeges elemek, de nem a legfontosabb. Ugyanis 10% a termék, 90% a marketing. Attól, hogy szép címkéjű, figyelemfelkeltő termékünk van, készítettünk logót, van márkanevünk, a címkén olyan kifejezések vannak, mint: természetes, hazai, helyi termelői méz, egyenesen a méhésztől, tiszta méz, ezek szükségesek, de mindenkinek ez van a termékére írva, nem tűnünk ki. A legfontosabb az, hogyan tűnjünk ki a tömegből? Ha van 20 másik méz, hogyan érjük el hogy minket válasszanak? Úgy, hogy megismernek minket és bizalmat építünk ki.
  • jó lépés az, ha már rendelkezünk címkével, logóval, márkanévvel, ugyanis sok méhész nem foglalkozik ilyennel. A termék minősége is rendkívül fontos, íze, illata, állaga. Ha megkóstolják és nagyon ízlik, ezután minket választhatnak. Azonban a laikus mézfogyasztók inkább árérzékenyek, mert nem értik meg, mi különbözteti meg a mézet a méztől. Sőt mi különbözteti meg a mézet a méznek nevezett nem méztől. Ha elbeszélgetünk velük erről a témáról és megértetjük velük azt, hogy a mi mézünk miért méz, miért ilyen akkor ennek köszönhetően már nem az ár lesz a legfontosabb tényező.
  • ahhoz, hogy minket válasszanak, ismertségre kell szert tennünk. Ha nem ismernek minket hogyan választanának minket? Az egyik leghatékonyabb módszer ha valaki más ajánl minket másoknak pl. barátaiknak, rokonaiknak, olyan valakik, akik elégedett vásárlóink voltak. El kell érnünk hogy ilyen elégedett vásárlóink legyenek.
  • ma már érdemes interneten is hirdetnünk magunkat, pl. közösségi oldalakon, vagy készítsünk saját honlapot. Azonban az egész nem sokat ér, ha csak feltesszük a terméket, és azt kínáljuk, megint csak azért, mert ez nem mond semmit a fogyasztók többségének. Mi az ami miatt a mi termékünk jobb, különlegesebb mint a többi? Mi miatt válasszanak inkább minket? Gondolkozzunk el ezen.
  • minden egyes kérdésre választ kell adnunk saját magunknak és az alapján marketingezni. Válasszuk ki a célközönséget, kiknek akarunk eladni? Ha ismerjük őket, tudjuk hol érhetőek el: méz esetén ilyen hely lehet a piac, fesztivál, valamilyen rendezvény, esemény, interneten, rokonok, barátok, ismerősök, kollégák és őáltaluk. De megpróbálhatjuk házhoz szállítani a terméket, vagy vannak akik házhoz jönnek. Feladhatjuk postán csomagban. A lényeg az, hogy ne passzívak legyünk, hanem aktívak, mi magunk keressük mindig a lehetőséget, hogyan és kiket érhetünk el, milyen módon.
  • nyújtsunk számukra olyan valamit ami a fejükben marad és szivesen emlékeznek rá vissza, mert esetleg másoknak is felemlítik és ezzel ők maguk lesznek a termékünk promotálói. Találjuk ki mi legyen az, amivel ezt elérjük. Adunk valami ajándékot, bónuszt, visszafizetési garanciát, kupont, kedvezményt? Az emel ki minket, ahogyan megszólítjuk őket, ahogyan odafigyelünk rájuk, ahogyan kommunikálunk velük, éreztessük hogy ők a legfontosabbak.
  • azzal érjük el a legtöbbet, ha megismerjük a vevőt és a vevő is megismer minket. Így kialakul a bizalom. A vevő úgy ismerhet meg bennünket és a termékünket, ha jelen vagyunk valahol: vagy személyesen adott helszíneken, vagy cikkeket írunk, videókat készítünk, emaileken kommunikálunk, telefonon keresztül ér el minket vagy mi érjük el az érdeklődőt. Ha bemutatjuk magunkat, amit csinálunk, és amiért csináljuk, az sokszor fontosabb mint maga az amit kínálunk. Mi is mézet adunk el, de a kérdés az, hogy miért csináljuk amit csinálunk, mi a célunk? Fel akarjuk lendíteni helyi szinten a méhészetet, a mezőgazdaságot, egészséges ételeket kínálunk, vegyszermentesen dolgozunk természetes anyagokkal, segíteni akarunk valakiknek?
  • ha megszereztünk egy vevőt, a legfontosabb hogy meg is tartsuk, nincs is jobb annál, mint hogy újra meg újra visszatér hozzánk az elégedett vásárló. Találjuk ki hogyan érhetjük ezt el: pl. bizonyos időközönként értesítsük, vegyük fel a kapcsolatot vele, küldjünk neki apróságokat, tudassuk vele hogy gondolunk rá stb.
  • ha elégedett a vásárló akkor előfordul az, hogy másoknak is beszél rólunk, ez a szájreklám, ami a leghatásosabb. Érjük el, hogy ezt megtegye: figyelmünkkel, kedvességünkkel, bármivel.
  • ha nem csak mézet kínálunk, hanem más termékeket, pl. propolisz tinktúra, viaszgyertyák, viaszból különböző figurák stb. és mások ezzel nem foglalkoznak, akkor nagy előnybe kerülünk, megint csak az a legfontosabb mint az előzőekben: keresni az érdeklődőket, vevőkké konvertálni őket, elégedett vásárlókká tenni, akik szivesen visszatérnek hozzánk.
  • tanítsuk azt amit tudunk, mutassuk meg, mutassuk be, segítsünk másoknak, ezeknek is híre megy, emlegetni fognak minket, lehet személyesen gyerekeknek, felnőtteknek, lehet nagyobb tömegeknek könyv, cikkek, oktatóanyagok, videók formájában. Lépjünk be közösségekbe, ahol megismerhetnek minket.
  • ha minden jól alakul, akkor megtörténhet, hogy nem csak kicsiben fogjuk ezt tovább folytatni, hanem nagyobban, ez válik a megélhetésünkké. De ha csak megmaradunk a kis hobbiméhészetünknél, ahol korlátozott kisebb mennyiségű mézünk és egyéb termékünk van, de elégedett vevőink lesznek, akiknek örömet okozunk és elégedettek lesznek, nem is kell több annál.